Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)

Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]

99 nyerjenek ott alkalmazást? Meggyőződésem szerint leghelye­sebb e tekintetben Beck Hugó ő méltóságának álláspontja, a ki az ítélkezést mindazon esetekben, melyekben a tervezet szerint ennek szüksége fölmerülő — jogorvoslat kizárásával— a buda­pesti kir. keresk. és váltótörvényszékre kívánná ruházni. A lét­számnak szaporítása mellett országunknak ezen elismerten leg­jobb törvényszéke közmegnyugvásra oldhatná meg e feladatot, mert most is — csaknem kivétel nélkül — ott intézteinek el az államunk egész területén fölmerülő összes fontos biztosítási perek, minélfogva az ott működő bírák túlnyomó része ezen ügyeknek jogi és közgazdasági természetét folyton tanulmá­nyozza, figyelemmel kiséri és alaposan ismeri. A végleges döntés jogával pedig ezen törvényszék minden veszély nélkül a következő főbb okokból lenne felruházható. a) Mert az előtte lefolyandó contradictorius eljárás alatt az egymással szembenálló két szakközeg, t. i. a biztosítási hiva­tal és a magánvállalat bizonyára oly gonddal, részletességgel, alapossággal és szakismerettel fejtené ki a vita anyagát, hogy az az anyagi igazságnak megfelelő ítélethozatalra teljesen kiké­szített formában kerülne a bíróság asztalára, és mert kétség­telen, hogy az eldöntendő kérdést a két fél már a bírói eljárás megindítása előtt egymás között kimerítően szétbontotta és tisz­tázta. úgy hogy az már teljesen megvilágítva és kifejtve kerülne a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék elbírálása alá, mely­nek működése ilyeténképen quasi a választott szakbiróság jel­legét öllené magára, melynél a jogot és törvényt teljesen ismerő két ellenfél keresi ügyének alapos eldöntését. b) Indokolja a fokozatos felebbvitel mellőzését az eldön­tendő kérdéseknek gyakran égetően sörgős természete, melyek­nek bosszú függésben tartása már magában nagyobb veszedel­meket rejtene, mint a mennyi előnyt a felebbviteli rendszer alkalmazása a legtöbb esetben nyújthatna. c) Végül legerősebben javasolja a végleges döntési jog megadását a dolog természetében rejlő azon körülmény, hogy a peres eljárást csaknem minden esetben a biztosítási hivatal­nak oly határozata előzné meg, melyet a magánvállalat sérel­mez és mely ellen — mindenesetre birtokon belül— a bíróság­nál mint felsőbb fórumnál keresne jogorvoslatot, úgy hogy ezek 7* 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom