Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
89 Igaz, hogy a hosszabb idejű nyereséggyűjtéssel egybekötött biztosításoknál igen gyakran megtévesztő Ígéretek szoktak előfordulni, ámde akkor, midőn a javaslat szerint a nyereségben részesítésre vonatkozó szabályoknak kell hogy határozottak, világosak és könnyen ellenőrizhetők legyenek, midőn továbbá meg kell határozni és példával felvilágosítani a nyereség kiszámításának elveit és midőn a biztosítási hivatalnak messzemenő felügyeleti és ellenőrzési hatásköre folytán módjában áll a törvénynek ezen intézkedéseit a legszigorúbban végrehajtani, akkor meggondolandó, vájjon tilalmak által lehetetlenné tétessék-e egy oly biztosítási typus, mely széles körökben kétségen kívül rokonszenvnek örvend. A 9. §. 3-ik kikezdése azon helyes intézkedést tartalmazza, hogy az életbiztosítás, mely legalább 3 évig érvényben van, a hét évnél nem hosszabb, halálesetre szóló időleges biztosítás kivételével, a díjfizetés elmulasztása miatt nem szüntethető meg, hanem a vállalat a kötvényt, a biztosított választása szerint vagy visszavásárolja, vagy pedig leszállított biztosítási összegre, illetve járadékra szóló díjmentes kötvényre cseréli ki és helyeslem azt is, hogy a javaslat nem vette fel az osztrák regulativum 12. §. 2. pontjának azon intézkedését, hogy a vállalat a visszavásárlást egyáltalán ki is zárhatja, akkép t. i., hogy a visszavásárlási érték helyett csak leszállított összegű díjmentes kötvényt köteles a félnek kiadni. Mert bármily fontos érv szóljon is az osztrák rendeletben foglalt tőkésítés favorisálása mellett, mégis azon biztosítottat, a ki összegyűjtött filléreire rászorult és azokkal esetleg magát és családját az anyagi tönktől megmentheti, arra kényszeríteni, hogy a visszavásárlás helyett egy leszállított biztosítási kötvénynyel beérje, nem tartom gazdasági szempontból igazságosnak ; de megfontolásra érdemes a javaslat 9. §. 4. pontjának ama intézkedése ellen, hogy a kötvény visszavásárlási értéke a kötvényre eső teljes díjtartalék háromnegyedrészénél kevesebb nem lehet, biztosítási körökben felmerült azon ellenvetés, hogy ezen bőkezűen kimért visszavásárlási érték nemcsak a takarékossági hajlam megzsibbasztásához és könnyelmű szerződés felbontásokhoz fog vezetni, hanem a biztosítási anyagot is selejtessé fogja tenni, mert tudvalévőén csak az egészséges elemek bírnak kötvény visszeladási hajlammal, ellenben a beteg elemek 89