Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
83 károk visszahelyezése után nem oly nagy, hogy a biztosítottak igényeinek biztosítására befolyással bírna. Az alapszabályszerű tartalékalap és a részvénytőke rendszerint teljesen elegendőek a biztosítottak igényeinek kielégítésére. Másképen áll ez az élet- biztosításnál ; hogy ennél a biztosítottak sok évre kitolt igényei biztosíttassanak, sokkal nagyobb óvatosság szükséges a díjak kiszámításánál, a tartalékalap alakításánál, a kamatláb megállapításánál stb. Mindezek alapvető különbségek, a melyek az egyforma törvényes szabályozást kizárják. Mindezt a törvény- javaslat figyelmen kívül hagyja; intézkedései csekély kivétellel egyaránt vonatkoznak úgy az egyik, mint a másik biztosítási nemre. így például nem tartom helyesnek a kárbiztosítási díjtartaléknak az életbiztosítási díjtartalékkal való parifikálását. A kárbiztosítási díjtartalék gyűjtése csak azért szükséges, mert a biztosítási év nem esik össze szükségképen az üzleti évvel. A karok esetleg olyan biztosítási ügyi L.ионии, származhatnak, a melyeknek díjai már valamely előző üzleti évben fizettettek ki a vállalatnak. Ámde a kárbiztositási díjak a biztosítót illetik, ellenben az életbiztosítási díjak csak részben válnak a társaság tulajdonává, míg a másik rész, legalább gazdaságilag véve, a biztosítottnak megtakarított és a biztosítónak kezelésére bízott vagyonát képezi. A kétféle díjat és a kétféle díjtartalékot tehát ugyanazon intézkedések alá terelni nem lehet. De a javaslatnak uniformálási igyekvése annyira megy, hogy még oly intézkedéseknél sem tesz distinctiót, melyek a kárbiztosításra egyáltalán nem alkalmazhatók; így pl. a 8. és 9. §§-ban foglalt azon intézkedéseknél, melyek a nyereségbeni részesítésre, a nyereség kiszámítására, a kötvények visszavásárlására vonatkoznak. Tudvalévőén a javaslat intézkedései körébe nemcsak biztosító társaságokat, hanem minden biztosító vállalatot belevon, tekintet nélkül arra, hogy azt egyes kereskedő vagy talán a kereskedelmi törvény által nem szabályzott valamely társaság űzi-e ; kérdéses azonban, hogy egyes kereskedőnél alkalmazható lesz-e azon szigorú felügyelet, melyre a javaslat törekszik és hogy egyes, jobbára részvénytársaságokra és szövetkezetekre mért intézkedései, egyéni czégeknél is alkalmazhatók lesznek-e? A javaslat ezen intézkedésével számot akart vetni azon állítólagos állapottal, melynek megfelelőleg egyéni czégek is foglal6* 83
