Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)

Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]

Huszár Kálmán dr.:

T. teljes-ülés!

Az előadás és az utána hallott nyilatkozatokból úgy vettem ki, hogy a reform ellenzői úgy tüntetik fel a reformot, mintha az új elveket, új szempontokat akarna törvényhozásunkba behozni, a melyeknek gyökerei a múltban nincsenek. Azt hiszem, hogy minden törvényjavaslatnál a történeti alap az, a melyből legbiztosabban kiindulhatunk akkor, a midőn a törvénytől várt jó eredményről akarunk Ítélni. A mit a reform czéloz : az állami felügyelet és egy állami hivatal szervezése, gyökerét már az 1840-iki törvényben találja. Az akkori törvény- hozás még tovább ment, midőn általában az összes részvény- társaságok részvényei aláírására nézve is hatósági felügyeletet rendelt és csak hatósági felügyelet mellett jöhetett létre egy részvénytársaság. Tudjuk, hogy alkotmányunk visszaállítása után is nem szabadon, hanem az államnak bizonyos felügyelete mellett történhetett csak a társaságok alapítása; akkor is he kellett mutatni az alapszabályokat a kormánynak, a mely megvizsgálta, hogy megfelelnek-e a törvénynek vagy a törvényes szokásnak. Kereskedelmi törvényünk sem áll tisztán a publicitás terén. A publicitás mellett nagyon sok fontos esetben felügyeleti jogot kíván gyakoroltatni a bíróságok által. Azt hiszem, bogy constatálhatjuk törvényhozásunkból, hogy ez soha sem kívánta Magyarországon felügyelet nélkül hagyni az olyan társaságokat, a melyek közczélokat követnek. Most tehát csak arról lehet szó, hogy miért nem elég az a felügyelet, a melyet ezen czélra előbbeni törvényhozásunk rendelt és hogy hogyan kell tehát ezen változtatni. Nem abban volt a hiba, hogy nem volt felügyelet, hanem abban, hogy ennek a felügyeletnek a gyakorlása hiányos volt, hogy a felügyeletet sem administrativ úton,

5*

67