Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
6S sem a bíróságok útján nem gyakorolta kellőleg az állam. A mostani kereskedelmi törvény, az igaz, nem áll az engedélyezés rendszerén, de azért ez is annyi feltételt szab az alakulás elé, hogy bátran lehetne azt az engedélyezés egy bizonyos nemére elkeresztelni. A törvény azon rendelkezése, mely megköveteli, bogy minden esztendőben számot adjon minden részvénytársaság működéséről, a mely megköveteli, hogy a mérleget, a közgyűlés jegyzőkönyvét bemutassák, a mely a feleknek jogot ad a bíróság útján megvizsgáltatni szakértők által az üzlet kezelését, mindez arra mutat, hogy mi mindig kívántuk az állami hatalom felügyeleti jogát érvényesíttetni. Hogy ez nem történt elég hatályosan, annak lehet, hogy az a felfogás az oka, a mely azt tartja, hogy az államnak minél kevesebbet kell magánügyekbe beavatkozni, szabad kezet kell engedni. Azonban daczára annak, hogy mi ezen szabad felfogást kívántuk érvényesíteni, később alkotott törvényeinkben, mint az ipartörvényben, senki sem ütközött meg azon, hogy olyan rendszer inauguráltatott, a mely a concessió rendszeréhez nagyon közel állott, midőn képesítéshez kötött iparágakat nevezett meg és létesített. A mi újat a reform teremt, az semmi más, mint az eddigi felügyeletnek czélszerű szervezése és egy olyan organum felállítása, a mely a felügyeletet állandóan gyakorolja. A kérdés csak az, hogy helyesen gyakorolható-e az a felügyelet azon módon, a melyet a javaslat contemplál, t. i. egy állami hivatal útján. Mielőtt erre térnék, egy megjegyzést kell tennem. Méltóztatott említeni, hogy nálunk csak három nagy intézet van és ez a három sem tud a külföldön sehol sem boldogulni. Ezekért tehát nem lenne érdemes egy új hivatalt szervezni. De miért van csak három nagy intézetünk és miért nem boldogulnak ezek a külföldön ? Mert az egész müveit világ tisztában van az iránt, hogy az olyan társulat, a mely minden állami felügyelet nélkül működik, az eo ipso nem érdemel bizalmat. A reciprocitás szempontja is elodázhatatlanul megköveteli az állandó állami felügyeletet. Megköveteli különösen Magyar- országon, a hol eddigelé csak olyan kevés tért hódított a biztosítás. Arra, hogy külföldön is tért hódítsunk, hogy ne csak Magyarországon, hanem a külföldön is szerezzenek klientélát ezek a biztosító társaságok, arra gondolnunk sem lehet mind68