Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
46 szerinti számítási alap tekintetbe vételével olyan katastrofális dolgok történhessenek, mint Ausztriában és egyebütt. Ezen három alapvető elv bejelentésére a mostani törvény szerint minden vállalat kötelezve van. Mi volt ennek az eredménye ? Nincsen meghatározva, hogy milyen díjakat számítson és vegyen alapul a vállalat, milyen halandósági táblázatot vegyen alkalmazásba és milyen kamatlábat. Ha ezen három alapelv a bíróságnál eddig bejelentve volt, akkor még abban az esetben is, ha a legnagyobb mathematikai prsecisitással ki lehetett mutatni, hogy ezen alapvető elvek alkalmazása mellett lehetetlen oly díjtartalékot alkotni és gyarapítani, hogy a vállalat kötelezettségeinek eleget tehessen, absolute semmit sem lehetett tenni. Ezen a bajon akar segíteni a javaslat. A javaslat most sem köti meg a vállalatot abban, hogy milyen netto díjakat számítson, semhogy milyen halandósági táblázatot vegyen alapul, miután igen sok nagyon szolid alapokon nyugvó halandósági táblázatok léteznek. Azt sem köti ki, hogy milyen kamatlábat vegyen alapul. Azonban azt kiköti, hogy ezen számításoknak mindig az legyen az eredménye, hogy a díjtartalék minden körülmények között és okvetlenül elegendő legyen a kötelezettségek teljesítésére. Az állami biztosítási hivatalnak tehát a hatáskörébe tartozik ezen számításokat ellenőrizni és a mennyiben azt találja, hogy a bejelentett számítások alapján a szükségelt díjtartalékok meg nem alkothatok, akkor oly díjtartalékok alkotására kényszerítheti a vállalatot, a mely az ő számításának megfelel, vagyis az állami biztosítási hivatal a minimális életbiztosítási díjtartalék alkotására a vállalatokat kötelezheti. Hogy ez az eszme nem egészen szerencsétlen, bizonyság erre az, hogy ámbár eddig még törvénybe nem iktattatott, de az első magyar javaslat megjelenése után, már az olasz javaslat magáévá tette az eszmét, és maga a svaiczi biztosítási hivatal egyik évi jelentésében azt mondja, hogy a törvény revisiója alkalmával ezen eszme megfontolás tárgyává teendő. De nem elegendő, hogy a díjtartalék megalkottassék és gyarapíttassék, hanem szükséges egyúttal arról is gondoskodni, hogy biztos értékekben helyeztessék el. Az elhelyezésnél irányadónak kell lenni, hogy maga a tőke és a kamat állandó és biztos és e mellett könnyen realisálható legyen. Azok az értékek, a melyekben a javaslat szerint a díjtartalékot elhe46