Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
38 nak helye. Az állami biztosítási hivatalnak tehát végleg kellene dönteni úgy, a mint az Ausztriában történik, és a mint azt a német javaslat tervezi. E tekintetben az előadó úrnak egy félreértését vagy tévedését kell helyreigazítanom. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondotta az előadó úr felolvasásában, hogy a német javaslat szerint a Privat-Versicherungsamt-nak határozatai ellen jogorvoslatnak van helye a Verwaltungsbehörde-hez. Ebben téved. A 71. §. szerint a Versicherungsamt az ott körülirt esetekben végleg dönt, határozata ellen semmi néven nevezendő jogorvoslattal nem lehet élni, sem a Verwaltungsbehörde-hez, sem máshova. Van recursusnak helye, de mikor? Akkor, ha a Versicherungsamt elnöke valamely vállalatnak az iránti kérelmét, hogy működését megkezdhesse, elutasítja. Az elnöknek ezen határozata ellen van recursusnak helye, de magához a Versicherungsamthoz. A Versieherungsamtnak határozata ellen azután már semmiféle jogorvoslat nincsen. A Versichernngsamt 5—7-es tanácsban határoz az ügyek fontosságához képest. Igaz, hogy a 78. §. beszél recursusról, de nem a Versicherungsamt határozata elleni recursusról. Németországban, t. i. a javaslat szerint, ha valamely biztosítási vállalat több Bundesstaat-ban működik, akkor a felügyeletet a Keichsbehörde, a mely egyenlő a Privat-Versicherungsamt-tal, gyakorolja. Ennek határozata ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Ha azonban valamely vállalat kisebb területen, csak egyetlenegy Bundesstaat-ban működik, akkor a felügyeleti joggal rendszerint a Landesbehörde van felruházva. Es ha a Landesbehörde az ilyen kisebb területen működő vállalatok működését vagy üzemét beszünteti, akkor a Landesbehörde határozata ellen a Verwaltungsbehörde-hez felebbvitelnek helye van. A hatáskör kérdésére nézve, ezzel álláspontomat körvona- lozván, egyúttal kijelentem, hogy a javaslatnak minden egyéb rendelkezéseit helyeseknek tartom, a magam részéről elfogadom egyes igen csekély eltérésekkel, a miket majd később jelezni fogok. Az előadó úrnak második fő kifogása az ügynökség kérdésére vonatkozik. Azt mondja az előadó úr, hogy az ügynökség kérdése nem ebben a törvényben, hanem az anyagi biztosítási jogot codificálandó törvényben volna szabályozandó. Conce38
