Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
39 dálom, hogy ez egy kis szépségi hiba a javaslatban. Hogy azonban felvétetett a javaslatba, ez két okból történt. Először azért, mert a társaság üzemével az ügynökség kérdése oly szoros kapcsolatban van, hogy az itt szabályozandó, annál is inkább, miután ez a javaslat egyéb anyagi jogi intézkedéseket is tartalmaz, a melyek a javaslat rendelkezéseivel szoros összefüggésben vannak és látjuk, hogy valamennyi javaslat, a mely eddig a magyar javaslat után jelent meg, így a német, svéd, dán és norvég javaslat, mind ilyen anyagi jogi intézkedéseket tartalmaznak, és pedig az első magyar javaslatban foglaltakkal azonos anyagi jogi intézkedéseket. Azonban az ügynökségi kérdés szabályozása nemcsak fontos és szükséges, hanem sürgős is és ez volt a fő indok arra, hogy ez a kérdés itt nyert szabályozást. Szükséges és sürgős pedig azon visszaélések folytán, a melyek különösen az utolsó évtizedben az ügynökök megtévesztései, szabálytalanságai és rosszhiszemű eljárása folytán felmerültek. Igaz, hogy a kereskedelmi törvényünknek az anyagi biztosítási jogot tartalmazó rendelkezései hiányosak, hézagosak, helytelenek, azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy midőn 25 évvel ezelőtt a kereskedelmi törvény codificáltatott, a biztosítási jogban a legfőbb elvi kérdésekre nézve oly számos volt a controversia, a mely megoldásra és megállapodásra nem jutott, hogy nem lehet csodálni, ha egyes elméleti kérdésekre nézve a kereskedelmi törvény hibás elméletet fogadván el, annak con- sequentiái természetesen a törvénybe lettek lefektetve. Minthogy azonban ezen controversiák még teljesen megoldást nem nyertek, így pl. az életbiztosítási szerződés jogi természete, nem igen várható, hogy rövid idő alatt ez a magánjogi intézkedéseket tartalmazó javaslat elkészüljön és minthogy, a mint mondottam, az ügynökségi kérdés szabályozása nemcsak szükséges, hanem sürgős is, czélszerűnek találom, hogy a javaslat ezt a kérdést szabályozza. A mi az ügynökségi kérdést illeti, az ügynököknek négy katliegóriája van. Vannak először a külföldi vállalatoknak ügynökségei, ügynöki képviseletei, másodszor vannak olyan ügynökök, a kik az ügylet megkötésére vannak felhatalmazva, harmadszor olyan ügynökök, a kik az ügylet megkötését közvetítik és végre negyedszer a biztosítási alkuszok, a kik sajátképeni 39
