Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
kölcsönös biztosító-társaságokat «Versicherungsvereine auf Gegenseitigkeit» czímen 38 szakaszban egészen külön szabályozza és őket teljesen kivonja a szövetkezetek köréből. Kívánatos volna, hogy ezen minta fonalán módosuljon a mi tervezetünk is. A tervezetnek idevágó intézkedései közül szűkkeblűnek tartom azt a megszorítást, hogy a biztosítási alap után 4%-nál nagyobb kamat az évi bevételekből ki nem köthető. A hol a takarékbetétek után 47a— 5%-ot fizetnek és a bankkamatláb néha 6Va—7%, ott ilyen olcsó kamatozás az elijesztéssel egyértelmű. Pedig a sociális viszonyok világszerte azt a törekvést fejlesztették, hogy a kölcsönös társaságoknak alapítását minden lehető módon meg kell könnyíteni, az erre irányuló igyekezeteket államnak és társadalomnak egyaránt istápolnia kell, nem pedig megnehezíteni vagy lehetetlenné tenni. Üdvös annak a kifejezett kimondása is a javaslatban, hogy a szövetkezetnél fix díjfizetés mellett is lehet biztosítani és hogy ilyen esetben a biztosított pusztán a biztosítással nem lesz a szövetkezet tagjává, és az ő jogait és kötelességeit a szövetkezettel szemben csupán a biztosítási szerződés szabályozza. A megalakulásra és működésre vonatkozó szabályok tekinteteben a következőket emelem ki: Az osztrák regulativum szerint a biztosítási üzlet folytatására engedély csak részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek adható. A német javaslat élet-, baleset-, tűz- és jégbiztosítási üzlet gyakorlatát csak részvénytársaságoknak és kölcsönös társulatoknak engedi meg. A mi tervezetünk 5. szakasza megszorítás nélkül kiemeli, hogy egyéni czégek, közkereseti és betéti társaságok is folytathatják a biztosítási üzletet. Ez az intézkedés azonban csak a kisebbmérvű biztosításoknál helyeselhető, míg a nagyobbaknál nem, mert a koczkázatok nagymérvűek és hosszú tartamúak, minélfogva ezen ügyletek a több biztosítékot nyújtó részvény- és kölcsönös-társaságokra bízhatók csak. Helyes az a rendelkezés, hogy az életbiztosítás, ha legalább három évig érvényben volt, a díj fizetésének elmulasztása miatt teljesen meg nem szüntethető, hanem a vállalat a kötvényt a 94 24
