Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Králik Lajos: A magyar általános Polgári Törvénykönyv 991. §-ához: Illetlen befolyás [183., 1901]
A magyar általános polgári törvénykönyv első tervezetét dr. Imling Komád úr bemutatta a jogászegyletnek. A magyar jogászvilágot átjárja az öröm és megelégedés érzete. Mennyit kétkedtünk, sőt évtizedekig kétségbe voltunk esve ; már-már le is mondtunk arról, hogy valaha készen látjuk; beszéltünk fordításról, átvételről; majd a partialis codificatió terére léptünk és ebben az irányban dolgoztunk is, és mindezt azért, mert hát nincs annyi erőnk, hogy magunk is létesítsünk egy egészet: magunknak valót. És ime mégis volt, sőt, mint a szöveg mutatja, a jog minden terén volt emberünk, a ki nem szolgai fordítással ültetett át idegen törvényt, hanem a külföldi eredmények figyelembe vételével önállóan szakaszokba tudta foglalni a mai meglevő magyar jogot, tudta azt javítani és organice fejlődésképessé tenni. Elég ok, hogy, az érdemi résztől eltekintve, örömmel fogadjuk az első szöveget. Száz éve vártuk és azt hiszem e díszes kör minden tagjának szive mélyéből szólok, midőn ez örömnapon meleg, tartózkodás nélküli köszönetét mondok mindazoknak, a kik a mű létesítésén fáradoztak. Örömünk és elismerésünk annál tisztább, mert az anyag szakértelemmel van egybeállítva és bármi sok megtámadás érte és fogja érni, alkalmatos arra, hogy végleg szabályozza jogéletünket, ha csak az igazságügyminister úr nem vonja meg tőle meleg, szeretetteljes érdeklődését, hanem úgy mint eddig tette, kitartással viszi tovább a parlamenten végig. Érdemileg még korai dolog hozzászólni az egészhez. Ke- vésbbé azért, mert az indokok még nincsenek közzétéve, hanem mert nagy, túlnagy az anyag. Az első benyomáson azonban túl vagyunk és az kedvező. Nem lép fel praetensiosusan ez a mi első szövegünk. Inkább szerényen lép a világba, melyet rendben kell tartania. Távol tartja magától az újabb áramlatokat; inkább a maijog- és gyakorlatnak conservativ egybefoglalásaként jelentke1* 71
