Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Tarnai János: A koronaügyészi hivatal [182., 1901]
20 tékességi kérdésben és azt mondja, bogy minden bíróság a melléje rendelt közvádló meghallgatása után stb. stb., szerintem ez már világosan, praecise mutatja, hogy közvádlónak van a koronaügyész tekintve. A törvény két esetben is azt mondja, hogy a koronaügyész meghallgatása után határoz a Curia és hogy más fél megidézése nem szükséges. Tehát a koronaügyészt perben álló félnek mondja. És ez nincs ellentétben a szervezési törvényekkel sem. Hogy a királyi főügyésznek megadatott a jog, hogy ő utasítást adhat az ügyészeknek a vád kezelésére, fentartására és visszavonására nézve, hogy ő visszavonhatja a bejelentett felebbezéseket, ez nézetem szerint nem a főügyész felügyeleti jogából ered, hanem ered az ő processuális jogköréből. Ennek azután az a következése, hogy ez a jog a koronaügyészt is megilleti ott, a hol a törvény egyenesen rámutat a 430. §-ban; és ez nem áll ellentétben azzal, hogy felügyeleti és rendelkezési joga nincsen az ügyészek felett, hanem processuális jogkörével fogva megilleti ép úgy, mint a főügyészt szintén processuális jogkörénél fogva. Én a 430. §-t nagyon sokszor fontolóra vettem és nem tudtam arra a konklusióra jutni, mint t. barátom, a ki azt mondja, hogy ha a törvény azt akarta volna, hogy a koronaügyész visszavonhassa a semmiségi panaszt, mint az ügyész a felebbezést, akkor nem a megfelelő alkalmazást, hanem az azonos alkalmazást rendelte volna el a 396-ik szakasznak. A hol más a fórum, más a jogorvoslat, ott nem lehet azonos alkalmazásról szó. Az én felfogásom szerint «a megfelelő» nem jelenthet itt egyebet, mint azt, hogy a hol a 396. §. felebbezésről beszél, ott semmiségi panaszt kell érteni; ez a megfelelő; a hol a 396. §. királyi táblát említ, itt Curiát kell érteni; ez a megfelelő, mert a semmiségi panasz a Curia elé kerül; a hol a törvény főügyészt említ, itt koronaügyészt kell érteni, mert a koronaügyész elé kerül a semmiségi panasz. Ha máskép értelmezzük, akkor azt a §-t egyáltalában nem lehet a semmiségi panaszokra alkalmazni, már pedig alkalmazni kell, mert a törvény azt mondja, hogy alkalmazandó. T. teljes ülés ! Ezek főleg azok az argumentumok, a melyek engem az előadó úr felfogásával ellenkező meggyőződésre, ellenkező kötelességfelfogásra vezettek. E tekintetben most már azt hiszem, miután nem de lege ferenda van szó, hanem de lege 58
