Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Tarnai János: A koronaügyészi hivatal [182., 1901]
szabályt, hogy az ügyészség hatáskörét az a jurisdictio határozza meg, a mely mellett ügyködik. A semmítőszéki jurisdictio kiválóan államjogi feladat: felügyelet arra, hogy a bíróságok határozataiban jogi tévedés ne forduljon elő. Ha erre nézve kétség merül fel, a jogállam nem nyugodhatik addig, míg egy olyan fórum, melynek jogismerete és tekintélye kifogáson felül áll, ki nem jelenti, hogy a jog alkalmazásában nem történt hiba. Arról, hogy az ítéletnek ténymegállapításai felülvizsgálan- dók-e vagy nem, mindig sokat vitatkoztak és vitatkoznak ma is. Vannak törvényhozások, melyek a ténykérdést kétszer vizsgáltatják felül; vannak olyanok, a melyek csak egyfokú felebbe- zést engednek meg; mások egészen kizárják a felebbezést. Ezt a kérdést czélszerűségi szempontból lehet elintézni. De arra nézve, hogy a nem felebbezhető Ítéletet a jogi tévedés szempontjából felül kell vizsgáltatni, nincs nézeteltérés. Ez a felülvizsgálat nem a felek érdekében történik, még az államnak, mint félnek érdekében sem. A rómaiak óta elfogadott szabály, hogy felebbezés nélkül is megsemmisítésnek van helye, midőn az ítélet contra sacras constitutiones rendelkezik ; nem azért, mert de jure litigatoris ítélt rosszul, hanem azért, mert de jure constitutionis rendelkezett hibásan. (L. 1. §. 2. D. Quse sententiae sine appellatione rescindantur 49. 8.) A jogi tévedésnek ez a kiigazítása kizárólag közjogi érdek. A semmítőszék tehát nem ítélő, hanem — az 1843-iki törvény- hozás kifejezését használva — «igazító» szék (cour régulatrice). Döntéséhez fűződhetnek — és többnyire fűződnek is — magánérdekek, de maga az intézmény nem erre a czélra van alkotva. A B. P. is ilyen bírósággá tette a kir. Curiát; ezt minden kétséget kizárólag be lehet bizonyítani a törvényből. Különösen két tételjön itt tekintetbe. Az egyik az, hogy a kir. Curia az alsóbiróság ténymegállapításaihoz van kötve (437. §.); a másik, kapcsolatos rendelkezés az, hogy a kir. Curián nincs helye bizonyításfelvételnek (436. §.). Mind a két szabály törvényünk felebbezési rendszerének szükséges folyománya. A felebbezés ugyanis egyfokú; az érdemben nem felebbezhető érdemleges határozat ellen rendkívüli perorvoslatnak van helye: semmiségi panasznak. A bűnvád 6 м
