Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Tarnai János: A koronaügyészi hivatal [182., 1901]
7 sorsa, a per érdeme tehát a kir. Curián kívül dől el; neki csak cassatorius hatásköre van, a min mitsem változtat az a czél- szerűségi intézkedés, hogy oly esetben, midőn a hibás törvényalkalmazás rectificatiója a tényállás érintése nélkül lehetséges, maga a kir. Curia tesz a megsemmisített Ítélet helyébe a törvénynek megfelelőt. (B. P. 437. §. 3. bek.) A kir. Curián nincs helye bizonyításfelvételnek. Ebben találom én a kulcsot ama kérdés megoldásához, hogy a kir. Curián a vádigény döntetik-e el és hogy az ott megjelenő jogkereső processualis értelemben «féb-пек tekinthető-e ? A vádrendszer értelmében, melyen törvényünk alapszik, «fél» az, a ki részt vesz a bizonyítékok előállításában. Az olyan közreműködő, a ki a bizonyításfelvételbe nem foly be, processualis értelemben félnek nem tekinthető. Ilyen helyzetben van a terhelt az inquisitorius eljárásban, de ő ott nem is «fél», hanem, a járatos kifejezés szerint, «objectum». Ha tehát a kir. Curián bizonyítás nem vétetik fel, világos, hogy a koronaügyész úrnak az a nézete, hogy ő ott ügyfél, ellenkezik a kir. Curia törvényes funetiójának természetével, a melyből egyedül merítheti a tartalmát a koronaügyészi hivatal. A koronaügyész tehát már e szempontból sem lehet egyéb, mint a kir. Curián megóvandó közjogi érdekek előmozdítója. Támogatja felfogásunkat a kir. Curia előtti eljárás szerkezete is, mely nem vádrendszerű. Az ellennézeten levőknek egy része még ezt is kétségbe vonja ugyan. Úgy érvelnek, hogy mivel a kir. Curia is rendeltei védőt és mert a hallgatásra kárhoztatott vádlott védője, kinek jelenléte nem szükséges, felszólal/ia£: a kir. Curia eljárásában is a vádrendszer uralkodik. Azt hiszem, hogy ez az okoskodás ellentétben van a vádrendszer alapelveivel. A vádrendszernek legelső követelménye, hogy a vádlóval szükségképen és nemcsak facultative szemben áll a védelem. Törhetetlen szabályul állítja fel ezt a B. P. is, kimondván, hogy a vádlott jelenléte nélkül főtárgyalást tartani nem lehet (302. §.) és e szabály keresztülvitelében törvényünk oly következetes, hogy annak a kedvéért találta fel a közvédői intézményt. Ha egy ilyen törvény azt rendeli, hogy a kir. Curia előtti tárgyaláson csak a koronaügyész jelenléte kötelező, akkor a legvilágo45
