Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
Schwarz Gusztáv: T. Teljes-ülés! Nagy figyelemmel hallgattam az előadó úrnak érdekes fejtegetését és épen azért, mert az az eredmény, a melyet ő előre- bocsátott és mely, mint már a bevezetésből gyanítani lehetett, igen meglepő volt, kétszeres figyelemmel vártam annak tételes megokolását. Azonban kénytelen vagyok bevallani, hogy még azok meghallgatása után is, a miket Concha Győző ő nagysága itt kifejtett, nem érzem magam meggyőzve. Eddig úgy tanultuk és a praxis is azt tartotta eddig, hogy választói jogosultsága csak annak van, ki a választói névjegyzékbe be van véve. Hiszen elvontan képzelhető volna oly törvényhozás, a mely a választói névjegyzéknek csak oly prsesumptió erejét adná, hogy azt mondaná, a választói névjegyzék csak prima facie bizonyíték, de az anyagi választási jogosultság e jegyzéktől független. Az ilyen törvény alapján fel lehetne azután állítani azt a különböztetést, melyet az előadó úr tesz: formalis választási jog és anyagi választási hatóság között. Ily törvény alapján azt kellene mondanunk: ha valaki a jegyzékbe fel van véve, joga van követelni, hogy a választási actusban részt vegyen, azaz, hogy szavazata átvétessék: de ha később megtámadják a választást és bebizonyítják, hogy neki voltaképen választási hatósága nem volt, akkor szavazata erejét veszti. Viszont: az a körülmény, hogy valaki nincs a névjegyzékben, azt a praesumptiót állapítaná meg, hogy neki nincsen választó hatósága, de ezzel a vélelemmel szemben is meg volna engedhető akár magán a választáson, akár későbbi támadás folytán — az ellenbizonyítás. Ez mondom, in idea képzelhető törvényhozási álláspont. Azt hiszem azonban, köny- nyű belátni, hogy a törvényhozás ezzel egy technice igen bajos szabályt állítana fel. Ha az ilyen szabályozást a választási techаз
