Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
Concha Győző: A nagyérdekű és finom analisissel készült felolvasáshoz egyszerre hozzászólani nagyon bajos, mert a különböző törvény- szakaszok összevetése és összehasonlítása volna szükséges ahhoz, hogy ezt a tömör értekezést egészében és minden részében igazoltnak lehessen elfogadni. De az alapelvre nézve, a melyet a felolvasó úr itt hangoztatott, ki kell hogy fejezzem egyetértésemet vele, mert az bizonyos, hogy a névjegyzék létesítése a jognak, az egyes választó hatóságának, a mint a t. előadó úr nevezni kívánja, megakadályozására vezet, mert elüttetik a szavazásban való részvételtől az olyan ember, a ki nyilván bir azokkal a kellékekkel, a melyet a törvény a választótól megkíván. Mégis a névjegyzék okvetlenül szükséges, vagy legalább is nagyon hasznos, mert különben a választások lefolyása in infinitum menne és nem állhat minden állam arra az álláspontra, mint némely amerikai állam, hogy a választó ott a hely színén is igazolhatja magát a nélkül, hogy a lajstromban, a névjegyzékbe bele volna véve. Tehát a névjegyzék mindenesetre egy akadálya a jognak. Ha már most ezen névjegyzék elérheti czélját: a választások rendes lefolyását, nincsen ok, a miért megtagadjuk azt, hogy a névjegyzék mellett egyszersmind az egyes választónak a joga is érvényesüljön. Én semmikép sem látom jogi szempontból kizártnak azt, hogy olyanok szavazata is tekintetbe vehető legyen, a kik a névjegyzékben nincsenek benn, mert a névjegyzék valósággal csak egy forma, a mely nem ölheti meg az egyesnek jogát. Nekem úgy tűnik fel, hogy az értekezésben az nem volt kellőkép kidomborítva, hogy tulajdonképen mi az a választási névjegyzék, mi az a választási actus ? Mind a kettő közigazgatási actus, nem pedig bírói ítélet. A névjegyzékben tulajdonképen nincsen bírói ítélet, 21
