Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
18 izgatás és hivatalos pressió folytán adtak be; tehát ismét nem az a szavazás, a melyet a névjegyzékbe fel nem vett választó adott be. Az 1899: XV. t.-cz. 4. §-ának első bekezdése értelmében, tehát azon érvénytelen szavazatok közé, melyek a választás eredményének megállapításánál a Curia által esetleg leszámí- tandók, nem tartoznak azok a szavazatok, a melyeket a névjegyzékbe fel nem vett választók adtak be. De az 1899: XV. tcz. 4. §-ának bekezdése értelmében azok a szavazatok is levonandók, a melyeket jogosulatlan egyének adtak be. Hogy a 4. §. értelmében kik a jogosulatlan egyének, arról már volt alkalmam az előbb nyilatkozni, midőn annak a nézetemnek adtam kifejezést, hogy a jogosulatlanság alatt itt nem a szavazásra való jogosulatlanságot, hanem a választásra való jogosulatlanságot kell érteni, tehát a jogosulatlan egyének nem azok, a kik a névjegyzékbe nincsenek felvéve, hanem azok, a kik nem bírnak választó joggal, választó hatósággal. Mindezeknek eredményekép kimondhatjuk, hogy ha a szavazás alkalmával olyanoknak szavazata vétetett át akár tévedésből, akár szándékosan, a kik választó hatósággal bírnak ugyan, de a névjegyzékbe fel nem vétettek s a választást ezen az alapon kérvénynyel megtámadják, az ily szavazatok leszámításának s a választás ez alapon való esetleges megsemmisítésének helye nincs, hacsak ily szavazatok oly nagy számmal nem vétettek át, hogy a választást pusztán a szabálytalanság alapján kell megsemmisíteni. Egy súlyos argumentum hozható fel ez ellen az álláspont ellen, a melylyel foglalkoznunk kell. Felhozható nevezetesen az, hogy ha a névjegyzékbe fel nem vett, de választó hatósággal biró egyén szavazatát hatályosnak tartjuk, mikor az tévedésből vétetett fel, az még hagyján; de igen fonák következményekre vezetne az, ha az ily szavazatot hatályosnak fogadjuk el akkor, mikor az szándékosan vétetik át, mert ez által a visszaélésnek tág kaput nyitunk, sőt azt szentesítjük. Azonban erre az ellenvetésre mindenekelőtt az lehet a válasz, hogy az politikai szempontból hozatik fel, a jognak az alkalmazásánál pedig és különösen a választási jognak bírói alkalmazásánál a politikai szempontok figyelembe nem jöhetnek. De különben is egyáltalán 18
