Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
19 kérdéses, vájjon visszaélésnek minösítendő-e az, hogy választó hatósággal biró egyénnek a szavazata átvétetik akkor, a mikor az nincs a névjegyzékbe felvéve. Igaz, hogy szabályellenes ez az eljárás, de annak a szabálynak, mely a szavazásnál csak a névjegyzékbe felvettek szavazatának az átvételét Írja elő, nem lehet az a czélja, hogy megakadályozza azt, hogy a kinek van választó hatósága, a szavazásban és választásban részt vehessen.\A. választó hatóság, mint már említém, nem alanyi jog, melynek gyakorlata a magánérdekben történik, hanem közfunctióra való képesség és ezért a közérdekben van az, hogy a kinek adott az állam választó hatóságot, az mind éljen és élhessen vele. Slzért nem lehet a czélja az államnak, hogy a választó hatóság gyakorlásának akadályokat gördítsen. Annak a szabálynak tehát, hogy a szavazásnál csak a névjegyzékbe felvettek szavazata veendő át, csak az a czélja lehet, hogy a szavazási eljárás a választó hatóság kimutatásával és vizsgálatával ne bonyolíttassék, de nem lehet a czélja az, hogy vele a választóknak részvétele a választásból kizárassék. A névjegyzék tulajdonkép vélelem a mellett, hogy a névjegyzékbe felvettek és csakis azok bírnak választó hatósággal, és ez a vélelem nem megdönthetetlen. Azért, ha van is szabálytalanság abban, hogy a névjegyzékbe fel nem vettek szavazata átvétetik, az csak annyiban szabálytalanság, a mennyiben a szavazásnál az vélelmezendő, hogy az illető választó hatósággal nem bir. Ha e vélelem ellen történik az eljárás, az szabálytalanság vagy a szavazatok érvénytelensége alapján megtámadható; de ha a választás eredményének megvizsgálásakor az tűnik ki, hogy az eljárás a vélelembe ütközött ugyan, a vélelem azonban a valóságnak meg nem felelt, vagyis ha a vélelem megdöntetett, akkor a jog hozza magával, hogy a megdöntött vélelem ellenére történt eljárás szentesíttessék, s hogy a vélelem ellenére átvett szavazatnak hatály tulajdonít- tassék. Azt sem lehet ez ellen felhozni, hogy a ki annak idején nem járt utána, hogy a névjegyzékbe felvétessék, méltán záratik ki a választásból, mert a névjegyzékbe való felvétetés elmulasztásához nem lehet olyan hátrányt fűzni, a mely nem az egyénnek, hanem a közönségnek a hátránya. S előfordulhat az is, hogy valaki akkor, mikor a névjegyzék összeállíttatott, még nem bir 2* 19
