Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
15 lasztás helyén a választást vezető közeg által való akadályoztatás esetében a választó akadályoztatása nem lehet érvénytelenítési ok, ha a választó a névjegyzékbe nem volt felvéve, mert ezek nem törvényellenesen lettek meggátolva szavazatuk gyakorlatában. A 12-ik pont és a 14-ik pont ennek megfelelő esetében megjelölt akadályoztatás vagyis a választás helyén való megjelenésben gátolás szintén nem lehet érvénytelenítési ok, mert a névjegyzékbe fel nem vett választó törvényszerűen a szavazáshoz nem bocsátható, s így nem tételezhető fel, hogy abban az esetben, ha a választási helyiségbe bocsáttatott volna, a szavazatát mint érvényest számba vették volna. Ezek szerint tehát az 1899: XY. t.-cz.-ben sincs megadva a módja annak, hogy a névjegyzékbe föl nem vett választók szándékolt de visszautasított vagy máskép megakadályozott szavazata a választások érvényessége fölötti eljárásnál hatályosnak mondassák ki. b) De lehetséges, hogy a névjegyzékbe föl nem vett választónak szavazata átvétetett, illetve számba vétetett akár tévedésből akár szándékosan. Az első közeg, a ki az ily tévedést észre veheti: a szavazatszedő küldöttség elnöke s az első közeg, a ki nemcsak a tévedést, hanem a szándékosan történt átvételt is észreveheti: a választási elnök. Törülheti-e saját tévedéséből fölvett szavazatot a kiildöttségi elnök és törülheti-e a küldöttségi elnök által tévedésből vagy szándékosan átvett szavazatot a választási elnök ? A küldöttségi elnök a szavazás végeztével a választási törvény 83. §. értelmében a szavazás névsorát berekeszti s azt aláírva a választási elnöknek átadja. A küldöttségi elnök, tehát a szavazás névsorát nem változtathatja meg és saját tévedését e szavazatokról felvett jegyzékben nem igazíthatja ki. De nincs semmi akadálya annak, hogy a küldöttségi jegyzőkönyvben a tévedés megállapíttassék és hogy ennek alapj án a választási elnök a választási törvény 86. §. értelmében a szavazás végeredményét erre való figyelemmel állítsa össze, mert ezen szakasz szerint azon jelölt jelentendő ki képviselőnek, a ki a feljegyzett érvénye* szavazatok általános többségét nyerte meg. Kétségtelenül érvényes szavazatnak, illetve a választás eredményének megállapításánál számbavehetőnek pedig a választási törvény 73., illetve a bíráskodási törvény 158. §-a alapján csak az tekinthető, a melyet a névjegyzékben foglalt választók adtak. A vá15
