Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)

Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]

16 lasztó hatóságnak általam előbb adott deíinitiója szerint ugyan érvényes vagyis hatályos szavazatnak volna tekintendő az is, a melyet oly választó adott be, a ki a névjegyzékbe felvéve nincs. De ahhoz, hogy a most szóban forgó esetben a szavazó érvé­nyesnek tekintessék szükséges, hogy a választónak választó ha­tósága meg legyen állapítva. Ezt pedig megtenni a választási elnöknek akkor, mikor a szavazás végeredményét összeállítja, hatáskörében nincs, de módjában sem igen van. A választási elnök e szerint a küldöttségi elnök tévedéséből átvett szavazatát oly választónak, a ki a névjegyzékbe fölvéve nincs, leszámíthatja. Milyen elbánásban részesítendő már most a küldöttségi vagy választási elnökök által tévedésből, vagy tudatosan átvett vagy le nem számított szavazata a névjegyzékbe fel nem vett választóknak akkor, mikor a választás érvényességének meg­állapítására kerül a sor. A curiai bíráskodási törvény 3-ik §-ának 15. és 27. pontjai veendők itt figyelembe. A 15. pont kimondja,, hogy érvénytelen a választás, ha a választásnál a szavazás alap­jául nem a választási törvény 55. §. szerint érvényes névjegy­zék szolgált. Ha a névjegyzékbe föl nem vett választónak sza­vazata tévedésből vétetett át, akkor semmi esetre sem lehet el­mondani, hogy a szavazás alapjául nem a névjegyzék szolgált. Ebben az esetben tehát a 15. pont alapján nem lehet a választást érvénytelennek nyilvánítani, mert a szavazásban részt vevő egyénnek volt választó hatósága és így szavazatának hatálylyal kell bírnia. Abban az esetben, midőn a névjegyzékbe fel nem vett vá­lasztónak szavazata tudatosan vétetett át, a 15. pontnak lehet oly értelmezést adni, a mely mellett a választás érvénytelennek volna nyilvánítandó. De a 15. pontnak ilyen értelmezése nem helyes. Világos ugyanis, hogy a 15. pont szerint a választás csak akkor érvénytelen, ha a szavazásnál a választási törvény 55. §. szerint érvényes névjegyzék helyett általában egy más névjegyzéket használtak, vagy névjegyzéket egyáltalában nem használtak, vagy ha használták is látszólag az érvényes név­jegyzéket, de oly nagyszámú a névjegyzékbe fel nem vett egyén szavazatát vették át, hogy a szavazás a névjegyzék alapul vétele mellett történt szavazásnak tekinteni nem lehet. Ha azonban az érvényesnek megállapított névjegyzék hasz­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom