Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Fabiny Ferencz: Semmiségi panasz az esküdtbíróság ítéletei ellen [174., 1900]
13 fentebb kifejtettem, a verdict ellenére is felmentő Ítéletet hozhat, vagyis a bíróság e §. korlátái között a vádlott érdekében az anyagi büntető törvényt a verdicttel szemben alkalmazni és helyesen alkalmazni köteles. Ha tehát a bíróság a 374. §. alapján abban a kérdésben, hogy a vádlott által a verdict szerint elkövetett tettre a törvény szab-e büntetést, vagy hogy olyan okot fogadtak-e el valóknak az esküdtek, a mely a büntethetőséget megszünteti vagy kizárja, a büntetőtörvényt tévesen alkalmazva a vádlottat felmentette, ezen felmentő ítélet ellen, ha pedig a törvénynek alkalmazását mellőzve elitélte, holott annak alkalmazása esetén az elitélés be nem állhatott volna, a vádlottat elitélő esküdtbirósági ítélet anyagi semmiségi ok miatt a BP. 384. §-ának a) és e) pontjai alapján meg lesz támadható. A minősítés tekintetében bűnösségre szóló Ítéletnél a BP. b) pontja alapján semmiségi okról csak akkor lehet sző, ha a bűnösségre szóló verdict alapjául szolgáló kérdések minden irányban megfelelő tartalomban lettek feltéve s a bíróság ennek daczára más minősítést állapított meg, ennek esete azonban, azt hiszem, alig fog előfordulni. Ha pedig a minősítést befolyásoló alkotó elemek már a kérdésekben törvényellenesen lettek megjelölve, úgy a fentiek szerint csak a BP. 427. §-ának 4. pontja szerinti alaki semmiségi ok foroghat fenn. A büntetés tekintetében a BP. 384. §-ának 2. és 3. pontja alapján anyagi semmiségi panasz az esküdtbiróság Ítélete ellen, abban a keretben, a melylyel a büntetés kiszabása miatt általában fenforogható anyagi semmiségi okra nézve előbb kiemeltem, éppen úgy használható, mint a rendes bíróság Ítélete ellen, és az ítéletben foglalt tényállás, a melyet a bíróság a büntetésre nézve az esküdtek verdictjétől teljesen függetlenül és önállóan állapít meg, az enyhítő és súlyosító körülmények fen- forgása a Curia előtt irányadó. Annak a további kérdésnek a megoldása pedig, hogy a Curia az esküdtbiróság ítéletében anyagi semmiségi ok fenfor- gása esetén érdemben maga határozhat-e és mily irányán, vagyis hogy felmentheti-e az elitéit és elitélheti-e a felmentett vádlottat, az általam elfoglalt álláspontból önként következik. 77
