Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Fabiny Ferencz: Semmiségi panasz az esküdtbíróság ítéletei ellen [174., 1900]
11 büntethetőséget megszüntető, súlyosbító vagy enyhítő okok, az ily kérdésre adott válaszukban az esküdtek szintén nemcsak az ezen okok fenforgásának alapját képező ténybeli körülményeket, hanem éppen úgy, mint a főkérdésnél fentebb kiemeltem, azt is vizsgálják, hogy a konkrét esetnél az ily okok azo- nosíthatók-e a büntető törvény által olyanokul megjelöltekkel, tehát szintén jogi szempontból subsumálják a tényeket a törvény / rendelkezése alá. ügy hogy az esküdtek a külön kérdésre adott válaszukban a beszámítást kizáró és egyébb okok fenn vagy fenn nem forgása iránt jogi kérdést is eldöntenek. De másfelől ha a külön kérdések feltevése esetében még megállapítottnak lehetne is venni, hogy a főkérdésre adott igenleges válasz, a mi különben a bűnösségre kell hogy irányuljon, a vádbeli tett elkövetését bizonyítja be, még ez esetben is a felülvizsgálati bíróságnak a beszámítást kizáró vagy a büntethetőséget megszüntető okok fenn vagy fenn nem forgása iránt az esküdtek részéről adott válasz tartalmával ellenkező jogi meggyőződésére semmi ténybeli alap sem állhat rendelkezésére olyankor, a mikor a külön kérdések, az ezeknek tárgyát képező okokat a büntető törvény rendelkezéseinek megfelelően magukban foglalták, vagyis ha a külön kérdések úgy ténybeli, mint jogi szempontból helyes tartalommal lettek feltéve, mert hisz az esküdtbirósági Ítélet, még ha az elitélő is, a büntetés kimérésénél alapul szolgáló körülményeken kivül, nem foglal és nem is foglalhat egyebet, mint az esküdtszékhez intézett kérdéseket s az arra adott válaszokat, a melyekből a bíróság a további konsequentiákat levonja, de a bíróság az Ítéletében a büntethetőségre kiható ténybeli körülményeket nem állapít meg. A mi már most azt a kérdést illeti, hogy az esküdtbiróság ítéletei ellen a Curia mint semmisítő bíróság, felülvizsgálati jogkörét mily terjedelemben és módozatok mellett érvényesítheti, ez a kérdés az alaki semmiségi okokra nézve alig tehető vitássá és ezeknek alapossága esetén a Curia a BP. 437. §-ának 2. bekezdése szerint mindenkoron a megsemmisítés mellett csak új eljárást rendelhet el. Az anyagi semmiségi okokra alapított panasz esetén azonban a kérdés megoldása, a miként azt Vargha Ferencz t. biró 75
