Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Vámbéry Rusztem: Az újrafelvétel a bűnvádi perrendtartásban [173., 1900]
1» séget találna az újrafelvételi kérelemre való jogosultság közt abban az esetben, ha a jogosult magánúton vagy ha a bíróság által értesül a perújításra alkalmas körülményről. És mégis azt látjuk, hogy az elitéit és házastársa illetve, törvényes képviselője egyik esetben egymás helyett, másik esetben egymás mellett jogosúltak perújítást kérni. Távol legyen tőlem, hogy ezzel a B. P. 448. §-át akarjam gáncsolni, mely az olasz, belga és németalföldi törvények mintájára * tiszteletreméltó bőkezűséggel védelmezi az igaztalanúl elitéit érdekeit. Ha t. i. azok közül, a kiket, mint láttuk, az alapperben eljárt bíróság az újrafelvétel indítványozására alkalmas ténykörülményről értesített, az értesítéstől számított 14 nap alatt egyik sem terjesztett elő indítványt az újrafelvétel elrendelése iránt, vagy ha a sürgősség követeli (pl. mert az elitéit fogva van) előbb is, a bíróság azonnal védőt rendel, ki az újra- felvetel elrendelése tárgyában a legrövidebb idő alatt köteles indítványt tenni. Hogy mi tekintendő legrövidebb időnek, azt a bíróság határozza meg,** de erre nincs is szükség, mert a kirendelt védőt a fegyelmi felelősség, esetleg a Btk. 230. §-ának sanc- tiója úgyis sietségre inti. A német és osztrák B. P. szerint a kirendelt külön védőre bízott e teendők a kir. ügyészséget illetik és ha méltányoljuk is az indokolás kijelentését (661. 1.), hogy az ügyésztől a rendes ügykörén kívül eső eljárásra vonatkozólag annyi figyelem és fáradság nem várható, mint a külön védőtől, mégis az eljárás rövidsége érdekében nem lett volna káros, ha a B. P. oly esetekben, midőn épen az ügyész maga jut az említett ténykörülmények tudomására, megadta volna a jogot, hogy az elitéit érdekében újrafelvételt indítványozzon, a mi törvényünk szerint annál plauzibilisebb volna, mert hisz felebbezéssel az ügyész tudvalevőleg az elitéit javára is élhet. Sokkal rövidebben végezhetek azzal, hogy7 ki terjeszthet elő in pejus perújítási kérelmet. Már a megszüntető végzés elleni újrafelvételnél láttuk, hogy azt csak a kír. ügyész és illetőleg a főmagánvádló kérheti. A jogerős ítélet ellen in pejus használt perorvoslatnál e szabály csak annyiban szenved változást, hogy * L. a B. P. indokolását 660. lap. ** Vargha: Kommentár IV. 156. lap. 55
