Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Vámbéry Rusztem: Az újrafelvétel a bűnvádi perrendtartásban [173., 1900]
14 az elítéltre a Btk. súlyosabb rendelkezéseinek alkalmazása végett csak a kir. ügyész élhet újrafelvétellel, mert ily esetben a perújításnak már ismertetett feltételei közűi a főmagánvádas bűn- cselekmények (B. P. 41. §.) eseteiben egy sem alkalmazható. A pótmagánvádló tehát ki van zárva, a mi egyrészt indokolt, mert ez mint magánegyén inkább hajlandó magát a rosszakarat és bosszúvágy által vezéreltetni és mert ha az in pejus irányúló perorvoslatra komoly ok merül fel, az ügyész úgyis közbelep, addig másrészt figyelmet érdemel, hogy a pótmagánvádlónak az alapper folyamán a terhelő bizonyítékok összegyűjtésére kevesebb az alkalma es ügyessége, mint a teljes hivatalos apparátussal működő gyakorlott ügyésznek. C) Noha a Code d’instruction criminelle (444. §.) és a nyomán járó európai törvényhozások az újrafelvétel kérdésében a döntést a semmitőszékre ruházták, a német B. P. (407. §.) pedig arra a biróságra bízta, mely a megtámadott ítéletet hozta, BP.-unk mégis az indokolás szerint egyezően a mostani gyakorlattal meghagyta az elsőfokon eljárt bíróságnál, mert az ellenkező álláspont elfoglalása nemcsak tetemes munkatöbbletet okozna a felső bíróságoknál, hanem az eljárás lassúbb volta veszélyeztetné az ajánlott új bizonyítékot és meghosszabbítaná az ártatlanul elitéltek szenvedését, és a mi fő, mert a változott tényálláson induló újrafelvételi eljárás kizárja azt az elvi aggályt, mintha a perújítást elrendelő alsófokú bíróság az alapperben utoljára ítélkezett felsőfokú bíróság fölé helyezkednék. Mindez jó, szép és helyes és a bökkenő csak ott van, a hol a B. P. indokolása eddigi gyakorlatunkra hivatkozik. Jól tudjuk azt, különösen Payer tanár úrnak idevágó beható fejtegetéseiből (Vezérfonál 337. 1.), hogy alsófokú bíróságaink állásukkal össze nem egyeztethető tiszteletlenségnek tekintették volna a felsőbíróság határozatának hatályát megszüntető újrafelvétel elrendelését és ezért megelégedtek az anyag összegyűjtésével a döntést pedig «im vorgeschriebenen Dienstweg» a Curiára bízták. Nem szorul bizonyításra, hogy a törvény rendelkezése alkalmatlan eszköz generatiók megrögzött előítéleteinek a megdöntésére s így a B. P. idevágó, nézetem szerint is helyes rendelkezésének csak akkor lesz foganatja, ha elsőfokú bíróságaink a perújítás tárgyában hozott határozatukat többé nem fogják 56
