Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Imling Konrád: A polgári törvénykönyv tervezetéről [179., 1900]
8 szorosabban összefügg, két más legterjedelmesebb rész, a dologjog és a kötelmi jog által egymástól elválasztani.' II. A mi a tervezet tartalmát illeti, egy rövid előadás keretébe nem férne annak bármennyire tömörített, kivonatos ismertetése. Ily ismertetésre szükség sincsen, miután a tervezet néhány nap óta közkézen forog. Ezért beérem azzal és e tekintetben bizonyára a tisztelt teljes-ülés helyeslésével találkozom — hogy a tervezet tartalmát érintő néhány oly kérdéssel foglalkozzam, a melyeknek tárgyalása a tervezet irányát és jellegét meg fogja világítani. Különösen : Mily viszonyban áll a tervezet a ma érvényes magyar magánjoghoz ? E részben «a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság szervezeti szabályzata», mely О Felsége hozzájárultával állapíttatott meg, adta meg az útmutatást, a midőn a bizottságnak azt tette feladatává, hogy első sorban «a magánjog körébe vágó és hazánkban érvényben lévő törvényeknek, törvényes szokásoknak» figyelembe vételével és felhasználásával egységes és rendszeres polgári törvénykönyvtervezetet készítsen. Hogy a bizottság ennek a feladatának mennyire felelt meg és hogy eléggé felelt-e meg vagy sem, erre nézve a vélemények előreláthatólag nagyon is el fognak ágazni. A nemzeti jogfejlődés feltétlen hívei к eveseim fogják azt, a mi a tervezetbe a meglévő jogból át van ültetve, míg azok, a kik a jogintézményekben első sorban a czélszerűség irányát követik és a helyeseknek és hasznosaknak látszó újításokat akkor is pártolják, ha ezek az eddigi jogfejlődéssel szerves kapcsolatba nem hozhatók, sőt ha azzal ellentétben is állanak, azok — mondom — túlkon- servativnak fogják a tervezetet deklarálni. Nekem nem lehet feladatom, hogy ez alkalommal az említett kérdésben állást foglaljak; ehelyett előadásom tárgyához híven, a tervezet megismertetésének és jellemzésének czéljaira kiemelem majd azokat a jogintézményeket és jogszabályokat^ a melyek tekintetében a tervezet a mostani jog állását foglalta el, vagy legalább abból indult ki saját szabályainak felállításánál. Mai jogunk legkevesebb nyomait mutatja a tervezetnek a 200
