Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Imling Konrád: A polgári törvénykönyv tervezetéről [179., 1900]
9 kötelmi jogot tárgyazó része. Ennek oka a kötelmi jognak inkább kosmopolitikus, mintsem nemzeti jellege; valamint az a körülmény, hogy a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek egy részén kívül alig vannak törvénybe foglalt jogszabályaink, a melyeket a kötelmi jog kodifikacziójánál jelentékenyebb haszonnal értékesíteni lehetne. Azok a szabályok pedig, a melyeket a szokás, különösen a bírói gyakorlat állapított meg, részint nem bírnak elvi jelentőséggel, sőt inkább feltételezett, de ki nem jelentett elvi jogszabályoknak csak folyományai; részint pedig, és ez még fontosabb, annyira általánosan elfogadott jogtételeknek felelnek meg, hogy nemzeti jog szabályainak alig minősíthetők. Mind e mellett a tervezet kötelmi jogában is, főleg többfélekép megoldható kérdésekben, a lehetőségig az érvényes jogot fogadta el irányadónak, és egyes szabályaiban egész határozottan annak a jognak nyomait találjuk. Nem sokkal nagyobb mértékben, mint a kötelmi jogra, érvényesítette befolyását mai jogunk a tervezet személyjogi részére. A teljes-koruságra vonatkozó jogszabályaink át vannak véve, annyira híven, hogy a tervezet szerint is a kiskorú nő teljes-korúvá lesz a házasságkötéssel, akkor is, ha kiskorúhoz megy férjhez; a férj pedig kiskorú marad. A gyámság alá helyezés és holttá nyilvánítás szabályai is az érvényes jogra támaszkodnak. De már az egyesületekre, alapítványokra, a gazdasági czélu egyesületekre, köztestületekre és közintézetekre, valamint a személyiség védelmére nézve a magyar jog befolyásáról a tervezetre nem szólhatunk abból az egyszerű okból, mert mindeddig ezekre a matériákra vonatkozó jogszabályoknak majdnem teljes hiányában vagyunk. Nincs ez így a dologjogi rész tekintetében. Az ingó dolgokra nézve a tulajdonjog és a dolgokat terhelő jogok kérdései mai jogunkban alig vannak ugyan, legalább rendszeresen nincsenek szabályozva. Ezeket a szabályokat inkább csak a bírói gyakorlat képezte, állította össze s rendszeresítette némileg, majd az alaki jogban és egyes speciális jogokban foglalt szórványos kijelentések, majd általános érvényű, majd idegen jogrendszerekben foglalt tételek és szabásúi
