Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Imling Konrád: A polgári törvénykönyv tervezetéről [179., 1900]
7 A rendszer eme gyakorlati követelményeivel szemben szerintem háttérbe kell szorulnia minden merően theoretikus tételnek; így annak, hogy a magánjog némely része tiszta, más része vegyes természetű anyagot képezvén, a csoportosítást ennek értelmében kell megcsinálni; hogy a vegyes természetű részeket átmenetül be kell ékelni a tiszta természetűek közé stb. Tervezetünk öt részre oszlik : 1. személyjog, 2. családjog, 3. dologjog, 4. kötelmi jog, 5. öröklési jog. Vájjon a házassági jog a polgári törvénykönyv rendszerébe felvétetik-e, vagy külön törvény marad — ennek eldöntése a jövő részére van fentartva. Ha felvétetik, akkor bizonyára a 2. részbe, valószínűleg a «családjog» élére kerül. A tervezet rendszerének sajátságos jellege, hogy «általános rész» nincs a mű élére állítva. Hogy az általános rész hiánya a tervezetnek előnyére válik-e, ahhoz még sok szó fér, feltűnő például és a könnyű áttekintést épen nem mozdítja elő, hogy «a feltétel és időhatározás»-ról szóló szabályokat a kötelmi jogban, a «szerződések tárgya» és a «jognyilatkozatok értelmezése s a szerződéskötés hiányai» ezimü fejezetek közé beékelve találjuk — holott feltételekről és időhatározásról már előzőén, különösen a dologjog több helyén van szó; és hogy a határidőkre, valamint a biztosítékadásra vonatkozó meghatározások, a melyeknek ismerete más részekben sokkal előbb felállított szabályok megértésére is szükséges, szintén a kötelmi jogban, «a kötelmek tartalma» czím alatt fordulnak elő, a hol leg- kevésbbé keresné valaki. A mig a tervezet az általános rész elejtése által az újabb törvénykönyvekben és a magánjog tudományos tárgyalásánál széliében elfogadott rendszertől eltér, addig «a jogfejlődés irányához» nagyon is ragaszkodott, a midőn a dologjogot a kötelmi jog elé helyezte, holott a két rész futólagos áttekintése is mutatja, hogy a dologjogi részben többszörte nagyobb a kötelmi jog egyes szabályaira való hivatkozás, mint megfordítva ; a minél fogva a rendszerre nézve előbb említett gyakorlati irányelv szerint czélszerűbb volna talán a kötelmi jogot a dologjogi rész elé helyezni. Ahhoz is szó fér, hogy helyes e az öröklési jogot a családjogtól, a mely amazzal végre is a leg199
