Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
A kereskedelmi törvény revíziója. Az 1900. márczius 21-én folytatott vita [178., 1900]
tértek. 0 azt azzal indokolta, hogy ez a mienk nagyon szövevényes rendszer. Ebben igaza van, de nem minden jó a mi egyszerű, lehet valami bonyodalmas és azért mégis jó. Különben ha ezt a kérdést vizsgáljuk, mindenesetre néznünk kell, hogy a rendszernek egyik vagy másik irányban való elfogadása és alkalmazása hova, vág és milyen mélyen vág bele az egyes jogviszonyoknak elbírálásába? Azzal magában véve vájjon vegyes, subjectiv, vagy objectiv rendszer legyen-e, még nincs eldöntve a kérdés, mert minden attól függ, hogy az egyes pontokban a consequentiák mennyire vannak levezetve? Nekünk van vegyes rendszerünk, mint a németeknek volt és ez ki van egészítve azon szabály által, hogy ha csak az egyik fél részéről kereskedelmi az ügylet, akkor a másikra is alkalmazni kell a kereskedelmi jogot. Ez annyira belenyúlik nem a kereskedelmi, hanem a magánjogi életbe, hogy bizony nálunk el lehet mondani, hogy a kereskedelmi jog általános kötelmi jog, inkább mint a kötelmi jog maga. mert a legtöbb ügylet adás-vételi ügylet, mely kereskedő és nem kereskedő között köttetik és mihelyt az egyik oldalon ott van a kereskedő, akkor a kereskedelmi törvényt már a másikra is alkalmazni kell. Tehát a mi törvényünk, daczára annak, hogy nem objectiv, hanem vegyes rendszerű, az élet commercialisálásában a lehető legmesszebb megy. Nem a pontok számát kell nézni a törvényben, hanem az egyes pontok súlyát. A 258. §. 1. pontja egymaga kapcsolatban a 260. §. alá eső eladásokkal százszorta több, mint a többi valamennyi. A németek belátták, hogy az mégis sok, ha mindenkire egyformán a kereskedelmi törvény nyer alkalmazást, még akkor is, mikor legalább az egyik fél részéről nem kereskedelmi ügyletről van szó, tehát kimondták, hogy megszorítjuk a kereskedelmi törvénynek a hatáskörét. Megszorították pedig az által, hogy az objectiv ügyleteket eltörölték. Azt nem mondták ki, hogy az egyoldalú ügyleteknél az a szabály ne érvényesüljön általában, hogy t. i. a másik félre nézve is a kereskedelmi törvény alkalmazandó, azt megtartották, hanem éppen a vételnél nagyon sok kivételt tettek, a mi által tetemesen ellensúlyoztatott ez a szabály és így oda jutottak, hogy most az életben a kereskedelmi törvény kevesebb alkalmazást fog nyerni, mint azelőtt. A német kereskedelmi törvény azonban még mindig erősebben 26 190
