Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

A kereskedelmi törvény revíziója. Az 1900. márczius 21-én folytatott vita [178., 1900]

akkor nekünk semmi szükségünk arra, hogy a gyengét védjük vele szemben. A kérdés csak az, hogy vájjon ez a nagyon szép elv és jelszó érvényesül-e nálunk a kereskedelemben úgy, a hogyan kell ? Bizonyára sokszor érvényesül, mert szomorú volna, ha ez nem volna így; akkor nem a kereskedelmi törvényt kellene revidiálni, hanem csak a büntetőtörvényt. Hála Istennek ennyire még nem vagyunk, de azért mégis tapasztalható, hogy ez az elv sokszor csakis a teóriában van meg és a praxisban hiányzik és itt már meg kell védeni a gyengébb elemeket. Én részemről nem azért, mert az agráriusok akarják, hanem egyszerűen azért mert méltányos, tartom szükségesnek, hogy bizonyos szigorú rendelkezések a nem kereskedőkre, kiknek nincsen meg az üzleti tapasztalatuk és képességük hozzá, hogy azokhoz alkalmazkodjanak, ne alkalmaztassanak. Az agrarius nézetnek lehet tulajdonítani, hogy a németek mesz- szebb mentek, mint mi valaha menni fogunk, mert mi soha sem leszünk annyira agráriusok, mint a németek, mert nálunk a pártok nem elég erősek a tőkével szemben. Németországiján az agráriusok főleg azért tudtak annyira előremenni, mert Bismarck állott a hátuk megett, az adott nekik erőt, hogy ők a politikai tényezőket annyira hatalmukban bírták tartani, a mint az nálunk sohasem lesz lehetséges. Annyi azonban kétségtelen, hogy bizonyos védelem a tullibe- ralizmussal és a teljes szerződési szabadsággal szemben jogosult és ez némi korrektúrára szorul. De nem ezen, hanem máson fordul meg a dolog, a mit, sajnos, itt nem hallottam érinteni, t. i. hogy azt a nem kereskedőt, legyen az akár paraszt, akár hivatalnok, akár más, mely pontig, minő fokig szabad a kereskedelmi jognak alávetni? Ez a fundamentális kérdés. Midőn ügyletekről, különösen adás-vételről van szó, az a kiindulási pont, hogy vájjon a nem kereskedőt a kereskedelmi törvénynek alávessük-e vagy pedig a polgári törvénykönyvnek legyen-e alávetve? Ez az igazi rendszerkérdés az ügyleteknél. Sajátságos dolog, hogy dr. Schreyer t. kollégám engem vádol némileg az agrarius tenden- tiákkal, holott én nem nagyon melegedtem fel azért, hogy mi ezt a mai vegyes rendszerünket eldobjuk, miglen ő egyszer, más alkalommal, nagyon is készséggel akarta azt eldobni és arra a tiszta subjectiv rendszerre átmenni, a melyre a németek is át25189