Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
30 igény érvényesítésének kereteit, úgy megállapító, mind kizáró irányban hatályosuló feltételeit, hogy a bíróság functiója kizárólag technikai műveletté alacsonyíttatott, mert minden hirói cognitio kizárásával azon a bűnper adatai által már megállapított ténynek a kártalanítási igény szempontjából szükséges kinyilatkoztatására szoríttatott, vájjon történt-e ártatlan letartóztatás vagy a bttő törvén}' által nem indokolt büntetés és igenlő esetben, hogy a bűnper adatai szerint fenforgott-e a kártalanítási igényt kizáró körülmény vagy sem: ezeknél fogva a bttő perrendtartás rendszere mellett a nyomozásnak a contradictorius eljárás elveire való alapítása semmi értékkel sem bírna és így ugyanezen eljárásnak kizárása a kártalanításra jogosult érdekeire semminemű veszedelemmel nem jár. A nyomozás befejezése után a törvényszék az összes iratokat felterjeszti a kir. Curiához, a mely a kártalanítási igény fenforgása kérdésében végleg határoz. Ez a kártalanítási eljárás második fokozata az elsőtől különböző hatósággal és az ügynek érdemében határozó, első és utolsó fokon való döntő hatáskörrel. Semmi kétség benne, igen tetszetős, bölcs rendelkezés a kártalanítási igény fenforgásának kérdésében való határozathozatalt minden esetben kizárólag a kir. Curiára, arra a legfőbb birósági testületre bízni, a mely a közélet mozgalmai közepette messze kimagasló, általános tekintélyénél fogva a pártatlan, megbízható és egységes alapelveken nyugvó jogszolgáltatásnak ez országban legtöbb garanciáit nyújtja. Annál szomorítóbb, hogy a törvény ezen helyes szabályozási alaptól hirtelen letér, a midőn a kártalanítás összegének megállapítását elvonja a kir. Curia hatásköréből. Ha t. i. a Curia a kártalanítási petitumnak helyt ad — itt következik az eljárás harmadik fokozata — az iratokat az igazságügyi miniszterhez teszi át, ki a Curia határozata alapján a kártalanítás összegét megállapítja. Ezen meglepő fordulatnak okát a kormányjavaslat indokai tiszteletre méltó őszinteséggel tárják fel, «mert a törvényhozás részéről az ily kártalanításokra rendelendő összegnek mindenkori állapotát az igazságügyi miniszter tartja nyilván s ő felelős azért, hogy túlkiadás az évi költségvetés e rovatánál se forduljon elő.» íme, tisztelt teljes-ülés, újból megszóllal az a kedves, bájos dallam, mely a bttő perrendtartás XXXI. fejezetének zenéjén 158
