Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
6 rendszerességgel csak a legszorosabb értelemben vett bírósági tévedések reparátiójáról rendelkezik és hallgatással mellőzte, a mint hogy mellőzni is kellett azokat az eseteket, midőn közigazgatási hatóságnak őt megillető hatáskörében foganatosított büntető intézkedése sújtott ártatlan egyént. Hogy az állami kártalanításra vonatkozó jog a büntető perrendtartás által a legszorosabb értelemben vett bírósági büntető intézkedések területkörére lett szorítva, az minden kétséget kizáró módon kitűnik az 584. §-ból, mely a kártalanítás iránti eljárás competenciájának megállapításánál csakis a törvényszéknél és a járásbíróságnál mint elsőfokú bíróságnál folyamatban volt bűnügyekről rendelkezik. Minthogy a büntető perrendtartás csakis a bíróság előtt lefolytatott büntető per szabályait állapítja meg, rendelkezéseit rendszerének áttörése nélkül ki sem terjeszthette a közigazgatási büntető eljárás területkörére; ennélfogva az egységes jogszabályozás szempontjából nem eléggé kárhoztatható azon tényért, melynél fogva az állam közvetetlen szavatossága a tulajdon- képeni bírói büntető hatalom illetékes gyakorlatáért megállapíttatott a nélkül, hogy ugyanaz az állam közvetlen felelősséget vállalt volna a közigazgatási szervei által gyakorolt büntető jogszolgáltatásért is, a büntető perrendtartást gáncs nem érheti. Egyes egyedül annak a rendszernek bűne az, melylyel az államnak az ártatlanul szenvedett letartóztatás és büntetésért tartozó kártalanítási kötelezettségét, az egyénnek a büntető hatalom gyakorlata közben érdemetlenül ért sérelmekért állami kártalanításhoz való, az alaki jogszabályozástól független materiális jogát nem külön törvényben, hanem annak a büntető perrendtartásnak szabványai között állapították meg, melynek hatálya a közigazgatási bűnvádi eljárásra nem terjed ki. Nem érheti jogos szemrehányás a magyar törvényhozást ezért a rendszerért sem. Mert a büntető szerves perrendtartásnak kodifikálása alkalmakor a törvényhozás ma már nem térhetett ki a perrendtartásnak alkalmazása mellett elkövetett jogsérelmekért az állam kártalanítási kötelezettségének megállapítása elől és az alkalom, hogy egy kézcsapással két legyet üssenek agyon, oly csábító volt, hogy annak csak messze előrelátó, figyelmét a büntető igazságszolgáltatás egész területkörére kiterjesztő kormány és 134
