Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
7 törvényhozás tudott volna ellentállani. A kormányjavaslat által bölcsnek talált modus procedendi, hogy t. i. a büntető bírósági tévedések államhatalmi reparátiójának kérdése a büntető per- rendtartásban nyert megoldást, azzal a kétségtelen kényelmi előnynyel is járt, hogy egy nagy szerves kódex törvénybeiktatása közben annak egyik fejezete nem részesült sem a közvélemény, sem a törvényhozó testület részéről abban a bíráló figyelemben, melyet tartalmánál fogva méltán megérdemelt volna es ha nem is az ügynek, de mindenesetre az igazságügyi kormánynak szempontjából szerencsésen kikerülte azt a sújtó bírálatot, melyet egynémely rendelkezése egyenesen kihív, a melyben — ha külön törvény alakjában lett volna bemutatva — hiszem, hogy bőven volt volna része. Mindezen most sorolt opportunitási tekintetek sem képeznek azonban kielégítő mentséget azon kétségbevonhatatlan tény számára, hogy a jogegység tekintetei által ihletett büntető perrendtartás életbeléptetése újabb, eddig ismeretlen éket vert az állami jogrendbe, a midőn a büntető perrendtartás által törvényes elismerést nyert az állam kártalanítási kötelezettsége a büntető igazságszolgáltatás gyakorlata által ártatlan egyént ért erkölcsi és anyagi károkért, ha kir. bíróságok gyakorolták az állam büntető hatalmát és ugyanakkor figyelmen kívül maradtak azok az esetek, melyekben a közigazgatási hatóságok ítéltek el ártatlan egyént. Azon nagy, alkotmányjogi szempontból is kirívó hátrányok mellé, melyek a közigazgatásnak önálló bírói hatáskörrel az igazságszolgáltatás körébe való bevonásával járnak, most egy újabb csatlakozik : a közigazgatási büntető bíráskodás felelőtlensége az ártatlanok irányában gyakorlatba vett bírói igazságszolgáltatás felelősségével szemben. Ez idő szerint a magyar állam erkölcsi és anyagi kártalanítással tartozik, illetve nem tartozik, az ártatlanul elitéit javára a szerint, a mint az ítéletet bíróság vagy köz- igazgatási hatóság hozta és ugyanaz az állam, a mely még pénz- büntetésre ártatlanul történt elitéltetés eseteiben is kötelezve van az elitéltnek kártalanítására, ha királyi bíróság hozta a büntető ítéletet, 90 napi szabadságvesztés büntetésnek ártatlan egyen által történt elszenvedéséért is elutasítja magától a törvény szerinti kártalanítás kötelezettségét, ha a kihágási ügy a 135
