Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Szakolczay Árpád: A gyermekvédelem Magyarországon tekintettel az 1898. évi XXI. törvényczikkre [176., 1900]
6 Teszi ezt azon indokolással, mely .ellenkezik azon elvvel,, melyet fentebb kifejtettünk s mely tulajdonképen a codificatió alapgondolatát kellett hogy képezte .yolna. Az indokolás ezen része következőkép hangzik: «A törvénybe javasolt általános intézkedés nem jelenti azt, mintha egyáltalán minden például szüleik, különösen anyjuk által lelkiismeretlenül és kényszerítő ok nélkül elhagyott vagy elhanyagolt gyermek gondozását a közalap venné magára. Bizonyos megszorító intézkedések nélkül olyan kiszámíthatlan nagy mérvű költségek támadnának, melyek az országos alap fenállását legalább a tervezett alakban veszélyeztetnék; azonfelül a humanismus túlhajtása más irányban veszedelmes következményre, t. i. a könnyelműség, az erkölcstelenség előmozdítására vezethetne, végül az állam, illetőleg az országos alap elvi szempontokból sem vehet minden terhet magára, az emberbaráti feladatok megosztandók lévén az állam és társadalom között, mely utóbbinak közreműködése bizonyos mértékig ezután sem lesz nélkülözhető.» íme a kezdeményezés bátorságával szemben a kivitel gyöngesége. A lelketlen anyák tovább tobzódhatnak saját véreikben, ha a házi fenyíték a büntetőtörvény határáig fog terjedni, ha a gyermek elzüllve és elhanyagolva kinövi magát Lombroso ty- pussá, akkor majd közbelép az állam és fegyházaival fog elrettenteni, mikor menedéknyujtásával gyógyíthatott volna. íme a visszanyulás a társadalom feladataira emberbaráti feladatoknál, gyermekeknél, kik állami védelmet jogosultak követelni, és a társadalom könyörületére utaltatnak. Valóban érthetetlen logika. A felnőttek az erősek személy- és vagyonbiztonságát az állam nem bízza a társadalomra, de a gyámoltalan gyermekek védelme a társadalom könyörületétől függ. Az állam kötelessége investitiókat tenni a közlekedési eszközök a lótenyésztés fejlesztése körül, de a leghasznosabb in- vestitió kötelessége a saját kisdedeinek állampolgárokká nevelése csak kis részben az állam, legnagyobb részt a társadalom minden kényszer nélküli feladata. Pedig ha Francziaországban, melynek hatalmas gazdag 11-2
