Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

Szakolczay Árpád: A gyermekvédelem Magyarországon tekintettel az 1898. évi XXI. törvényczikkre [176., 1900]

7

társadalma van, a költőnek kell közbelépnie, hogy erős szavával figyelmeztessen azon borzalmakra, melyek a gyermekügy terén mindennaposak, ha feketébbnél feketébb színeket alkalmazhat a nélkül, hogy az igazságot egészen megközelítse, ha Zola «Fecondité»-jában — mert hiszen erről van szó — elénk állíthatja a gyermekirtó falut, az elzüllött gyermekből kifejlődött gyilkost, mennyivel inkább kell nekünk gondolkozóba esnünk, nekünk, kiknek gyenge, széthúzódó társadalmát csakis az állam összakarata és összműködése pótolhatja.

És hiába keressük ezen indokolásban a logikát. Ha a társadalom feladata részben a gyermekvédelmi kérdés megoldása, mi akadálya van annak, hogy a társadalom ezen actióba államilag bevonassák.

Ha az, a mi az országos alap rendelkezésére áll, kevés feladatok megoldására s a többi a társadalom által pótolandó, mi akadálya van annak, hogy a társadalom kényszerítőleg köte- leztessék, hogy nagyobb mérvben hozzájáruljon azon állami kiadásokhoz, melyeket viselni különben is kötelessége.

Ezzel szemben az adóterhek nagyságára és azok emelésének lehetetlenségére történik utalás.

Csodálatos érzékenység ép az állam legfontosabb érdekeinél.

Hiszen már fentebb kifejtettük, hogy a gyermekvédelemre költött pénz nem egyszer és mindenkori kiadás, hanem a leghasznosabb investitió. Minden egyes elzüllött gyermek egy állampolgár és hogy pénzügyi kifejezéssel éljek egy adó alap elvesztése. Minden megmentett gyermek megmentése egy hasznos munkaerőnek, mely azonfelül feleslegessé teszi, a rabtartási költségeket.

De másrészt azon kiadások, melyek ez által a társadalom részéről az állampénztár számára történnének, megvannak most is fokozottabb mértékben, csakhogy a jótékony czélra adott pénzek elkallódnak, szétforgácsolódnak, czéljukat tévesztik. Hiszen nincsen senki pl. a középosztályban, mely osztály az egyenes adóknál leginkább jő tekintetbe, aki sokkal többet ne adna ki hiába jótékony egyesületekre, a mit ha az állam- pénztárba fizetne be, legmonumentálisabb gyermekvédelmi in- stitutiók létesítésére vezethetne.

из