Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
17 verdictet, de ez az ellenőrzés annyira nem megy, mint a hogy azt felolvasó állítja. A BP. 371. §-a ugyanis kijelenti, hogy ha a bíróság valamennyi tagja arról van meggyőződve, hogy az esküdtek az ügy lényegében a vádlott sereimére tévedtek, a bíróság a további eljárást felfüggeszti s az ügyet az esküdtbiróság- nak új ülésszaka elé utalja; az új esküdtszéki tárgyaláson pedig köteles a jury verdictje alapján ítéletet hozni; de nincs joga a bűnösségre szóló verdict alapján a vádlottat felmenteni. Joga van a bíróságnak, mint említém, bűnösségre szóló verdict alapján felmenteni a vádlottat, ha a törvény ama tettre, melyet a vádlott az esküdté* kijelentése szerint elkövetett, nem állapít meg büntetést, vagy ha az esküdtek olyan okot fogadtak el valónak, a mely a büntethetőséget kizárja, illetőleg megszünteti (374. § 3. bekezdés). Ez az egyedüli eset, midőn bűnösséget megállapító verdict alapján felmentő ítéletet hozhat a bíróság. Kétségtelenül ez lebeghetett igen tisztelt ellenfelem szemei előtt is; s csakis erre az esetre mondhatta, — mert más ilyen természetű nem létezik — hogy helye van ugyan a semmiségi panasznak, de a Curia nem hozhat érdemben ítéletet, hanem új eljárást rendel el. Nagyon megkönnyíti helyzetemet az a körülmény, hogy felszólaló is ugyanabból a tételből indúlt ki, a miből én, hogy t. i. a Curia köteles az alsófok megállapításait elfogadni s azt sem vonta kétségbe, hogy a ténymegállapítások csak az ítéletben találhatók fel, akár szakbiróság, akár esküdtbiróság hozta is az ítéletet. Sajnos azonban, hogy ezen ponton az egyensúly megbillent s szerény nézetem szerint a továbbiakban nem a helyes ösvényen haladt. Nézzünk csak farkasszemet ezzel a 374. §-al, vájjon mit állapít meg itt a jury ? Itt három oly esetről van szó, midőn a bíróság a bűnösség megállapítása daczára felmentő Ítéletet hoz; s pedig : 1. midőn a törvény ama tettre, melyet a vádlott az esküdtek kijelentése szerint elkövetett, nem állapit meg büntetést; 2. midőn az esküdtek olyanokat fogadtak el valónak, a mely a büntethetőséget kizárja; végül 3. midőn a jury által valónak elfogadott ok a büntethetőséget megszünteti. 97
