Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
18 Ad 1. Az első eset akkor fordul elő, midőn a jury a hozzá intézett kérdésre részben igennel, részben nemmel felel; pl. személyes szabadság megsértésére irányzott vádnál az esküdtek így határozhatnak: «Igen», de a letartóztatás nem volt törvény- ellenes. Vájjon hogy kell a személyes szabadság megsértésére irányzott vádnál a főkérdést szövegezői? A BP. 355. §-a szerint úgy mint más esetben, vagyis a tett megkülönböztetésére alkalmas ténybeli körülményeket s a vád szerint alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemeket is fel kell venni a főkérdésbe. Már most, ha az esküdtek úgy határoztak, a mint jeleztem, megállapították a tényeket és csupán azt jelentették ki, hogy a megállapított tényre a «törvényellenes» mint jogi fogalom nem alkalmazható. Mi gátolja hát abban a Curiát, hogy az ítéletet felülbírálja, s ha egyéb akadály nem forog fen, — a mire alább utalni fogok — nyomban ítéletet hozzon ? Össze ne zavarjuk azonban az eszméket; sietek e végből kijelenteni, hogy a Curia ilyen s ehhez hasonló esetekben csakis akkor hozhat ítéletet, ha a főkérdésnek oly részére határoztak az esküdtek «nem»-mel, mely jogi fogalom; ha azonban az ennek megfelelő tényre is ekkép határoztak, magától értetődik, hogy a Curia Ítéletet nem hozhat, sőt új eljárást sem rendelhet, mert a jurytnem kötelezheti arra, hogy bizonyos tényeket valóknak fogadjon el. Ad 2., 3. A 374. §-ban említett többi két eset arról szól, midőn az esküdtek oly okot fogadtak el valónak, a mely a büntethetőséget kizárja, illetőleg megszünteti. Ilyen esetek pl. a kísérlettől való önkénytes elállás; a jogos védelemnek nem büntethető tulhágása; a felségsértésre irányzott sz vétség arra nézve, a ki a szövetségből kilépett, ezt a szövetkezetieknek tudomására hozta és azokat a merénylet felhagyására bírni törekedett, vagy pedig a szövetséget a hatóságnak feljelenti, stb. Ilyen esetben a büntethetőséget kizáró ok tárgyában külön kérdést kell feltenni (359. §.). Már most, hogy a bíróság a 374. §. alapján felmentő Ítéletet hozhasson, szükséges, hogy az esküdtek a büntetést kizáró okot megállapítsák. Hogy történik ez meg? ügy, hogy a főkérdésre is, a külön kérdésre is «igen»-nel határoznak ; vagyis a főkérdésre a vádbeli cselekmény, a külön kérge
