Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
16 juk szem előtt, midőn anyagjogi okból történt a fölmentés, teliát a miről itt egyedül lehet szó, mert a bizonyítás szempontjából történt fölmentésnél nem lehet anyagi semmiségről szólam, akkor nyomban elénk tűnik a két álláspont közt levő különbség. Felszólaló úr szerint ha a felmentő ítélet felmentő verbieten alapszik, mindig ki van zárva az anyagi semmiségi ok revi- siója; holott szerintem csak akkor, ha az esküdtek «nem»-mel feleltek. Mert jól jegyezzük meg, hogy habár rendszerint a felmentő verdictnél az esküdtek a kérdést «nem»-mel oldják meg, van egy eset, melyet előadásomban ’üemeltem, midőn a jury a fő- s mellékkérdésre «igen» szóval felel s a verdict mégis felmentő, akkor t. i., midőn a beszámítást kizáró okra külön mellékkérdés lett feltéve. Azt hiszem komolyan senkisem állíthatja, a ki csak némileg is tájékozva \an az esküdtek határozatának lényegéről, hogy az ilyen határozat felmentő határozat, mert hiszen a verdict megbirálásánál nem isoláltan a főkérdésre adott választ, hanem a mellékkérdés mikénti eldöntését is figyelembe kell venni, már pedig a felvett esetben tény, hogy a verdict felmentő, felmentő a bíróság ítélete is, s mégis — a mint előadásomban kimutattam — a Curia in pejus nyomban ítélhet; mert a tények meg vannak állapítva. Nem szabad tehát így általánosságban felállítani a tételt; hanem distingválni kell, s ismétlem már elfoglalt álláspontomat, mely szerint a Curia csak akkor nem vizsgálhatja felül az Ítéletet, ha az esküdtek a feltett kérdésre «nem»-mel válaszoltak, vagyis ha semmi tényállást sem fogadtak el valónak. A felszólaló úr második tétele így szól: «Ha a felmentés bűnösségre szóló verdict ellenére történt, anyagi semmiségi panasznak helye van, de megsemmisítés esetében a Curia érdemben nem határozhat, hanem a bíróságot új ítélethozatalra utasítja.» Ezt a tételt ily mereven felállítani nem lehet, mert ebből az tűnnék ki, a mit a felolvasó bizonyára nem akart állítani, mintha a bíróságnak joga volna a vádlottat bűnösséget megállapító verdict alapján is bármikor felmenteni. Ilyen joga a bíróságnak csak a BP. 374. §-ának esetében van. Ezen eseten kívül bizonyos irányban ellenőrizheti ugyan az elmarasztaló 96
