Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]

15 A BP. eme két kijelentésében benne foglaltatik a Curiának az a joga, hogy minden törvényes ismérvet egybevessen a valónak elfogadott tényekkel s megvizsgálja, hogy a konkrét tényre illik-e a törvényes ismérv, tekintet nélkül arra, hogy az a törvényes ismérv honnan van átvéve, a magánjogból-e, vagy a váltó, esőd, nemzetközi vagy közigazgatási jogból; vagy az az elektrotechnikából, chémiából vagy orvosi tudományból ? s midőn a Curia a törvényes ismérveknek a tényekre való alkalmazását vizsgálja, mindig azon tudomány igazságait tartja szem előtt, a honnan a Btk. az ismérvet kölcsön vette. Tehát ha a birtok fogalmát kell meghatároznia, a mint hogy nem fordul a váltójoghoz, ép úgy nem alkothat egy speciális birtokfogalmat a criminalista számára; ép úgy van az egyéb tudományágaknál is, tehát a táviró-készülék megrongá­lásánál az erre vonatkozó tudomány megállapítását fogadja el, s nem folyamodik segélyért a chirurgushoz, s nem állapíthatja meg a táviró-készülék fogalmát speciell a büntetőjog számára ; mert ha ezt tenné, a büntetőjogi védelmet egy idegen területre szorítaná; s nem azt az érdeket védené, a mire rendelve van. Ezek után már most áttérek arra a három-következtetésre, melyet a felszólaló úr felállított, s melynek kapcsán az én kö­vetkeztetéseimre utalva, kijelenti, hogy én a Curia jogkörét túl­ságosan kiterjesztem. Ismét hangsúlyozni kívánom, hogy én a Curia jogkörét sem nem tágítom, sem azt szükebb területre nem szorítom; s ezt mindaddig nem is tehetem, mig a 437. § 3. be­kezdése világosan mondja, hogy ha a Curia a tényállást kellő­leg megállapítottnak találja, az alsófokú bíróság ítéletét meg­semmisíti és a törvénynek megfelelő ítéletet hoz. A felszólaló úr szerint, ha a felmentő ítélet felmentő ver- dicten alapszik, anyagi semmiségi panasznak egyáltalában nincs helye. Előadásomban én azt mondottam, hogy sem közvetlenül t. i. új ítélet hozatalával, sem közvetve, t. i. új eljárás elrende­lésével nem revideálhatja a Curia az esküdtbiróság ítéletét, ha az esküdtek a föltett kérdésre «nem»-mel feleltek, mert ilyen­kor semmiféle tényállást sem fogadtak el valónak. Az első tekintetre úgy látszik, mintha egy nézeten volnánk, ámde ha a dolgok mélyére hatolunk s azokat az eseteket tart­95

Next

/
Oldalképek
Tartalom