Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
14 Semmi esetre sem az elsőfokú biró megállapítása; hanem a perorvoslat s a felső fokú felülvizsgálat. Hogy nézne ki az anyagi semmiségi okok revisiója, ha a tisztelt felszólaló úr nézete állana. A magánjogi fogalmak körül elkövetett botlásokat nem lehetne orvosolni; pedig hát azok a szegény criminalisták legtöbbször ebben botlanak fel; s így a gyakori botlást a kir. Curia soha sem hozhatná helyre. De ha a szoros értelemben vett magánjogi tévedés nem corrigálbató, akkor a Curia egy egyszerű lopást sem vizsgálhat felül, mert a lopás legfontosabb ismérveit a saját emberségéből megélni nem tudó criminalista a magánjogból vette. Ingó, tulajdon, birtok, birlalat, mind magánjogi fogalom, ha tehát az alsófok ezek alkalmazásában tévedett, s ezt a tévedést a Curia nem vizsgálhatja felül, akkor lopásnál mily anyagjogi semmiségi ok képzelhető : talán a lopási szándék ? A mennyire távol vagyok attól, hogy felszólaló úr felfogását oszszam, ép oly veszedelmesnek s egyoldalúnak is tartom azt. Veszedelmes azért, mert a bűncselekmények egy nagy része, a hol t. i. magánjogi elem található, a felülvizsgálat alól kivonatnék; másrészt egyoldalú, mert ezt a kivételt csak a magánjogra szorítja; hol marad azonban a nemzetközi jog, a közjog, közigazgatási jog, stb. Vagy ha ezekre is ki méltóztatik terjeszteni a noli me tangere elvét, akkor előáll a chemikus, az elektrotechnikus, az orvos, a bányász, szóval a társadalom különböző érdekeinek ezer és ezer képviselője, s azt követelik, hogy az ő szakmájukban is utolsó fokban döntsön az első fok. Mindazonáltal ettől nem félek, s azt hiszem, a civilista lép fel jogai érdekében s ez követeli, hogy a magánjogi fogalmakat ne szolgáltassuk ki az első foknak, hanem adassák meg a jog a Curiának, hogy ép tigy mint a többi tényálladéki ismérvet, ezt is felülvizsgálhassa. Ez következik a BP. 385. §-ából s annak ellenkezőjére nincs semmi törvényes alap. A BP. 385. §-a a) és h) pontja szerint ugyanis semmiségi ok, ha a bíróság a Btk. megfelelő rendelkezését nem alkalmazta vagy tévesen alkalmazta ama kérdésekben, hogy a) a vád alapjául szolgáló tett megállapítja-e valamely bűncselekmény tényálladékát s b) hogy a bűncselekményt a Btk. melyik rendelkezése szerint kell minősíteni. 94
