Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
6 egysége mindegyik esetben megvan, s mindegyik esetben átfoglalja az esküdtszék verdiktjét is. A BP. mindenütt ilyen ítéletet ért, a hol az esküdtbiróság ítéletéről szól. A 437. §-ban is előfordul ez a kifejezés: «esküdttűróság», mint olyan I. fokú bíróság, a melynek Ítéletét a kir. Curia anyagi semmiségi ok esetében is felülvizsgálhatja. Vájjon mit ért a 437. §. esküdtbiróság ítélete alatt, ha nem azt az egységes Ítéletet, a melyet az esküdtbiróság, az esküdtszék verdiktjét is belefoglalva, a 375. §. alapján hoz. Ha pedig ezt érti, a mi kétségtelen : úgy lehet-e kételkednünk abban, hogy midőn a 437. §. jogot ad a Curiának arra, hogy az esküdtbiróság ítéletét felülvizsgálja, ezzel arra isfeljogosította, hogy az ítéletben foglalt verdiktet is felülvizsgálhassa. Ha ez nem állana, s ha igaz volna az, hogy a verdikt még; a főtárgyalás alkotó része, s nem tartozik az esküdtbiróság ítéletéhez : akkor a Curiának ahhoz sem volna joga, hogy az esküdtbiróság által elitéit egyént felmenthesse, bármily helytelen volna is jogi szempontból az ítélet. Szladits Károly le is vonja álláspontjából ezt a következtetést. Szerinte a Curia ezt sem teheti meg, mert egyáltalában nem nyúlhat a verdikthez. Ezzel azonban Szladits úr nyilván oly térre jutott, a melyre aligha fogja őt valaki követni. íme Stipl Károly, volt kalocsai ügyész, jelenleg kecskeméti törvényszéki elnök, már nem követi őt e térre, holott egyébként egyetért vele abban, hogy nekünk nincs igazunk.* Mit mond Stipl Károly? Egyszerűen hivatkozik a BP. 373. §-ára, a mely kimondja, hogy, a mennyiben az esküdtek nem bűnösnek mondták ki vádlottat: a bíróság köteles őt felmenteni. Ebből azt következteti, hogy a nem bűnösséget kimondó verdikt absolut érvényű határozat, a melyet nem csak az elsőfokú bíróságnak, hanem a kir. Curiának is respektálnia kell. Stipl szerint tehát a Curia sem jöhet abba a helyzetbe, hogy az esküdtbiróság által felmentett vádlottat elitélje. Ez okoskodásnak sarkalatos hibája az, hogy félreismeri a 373. §. czólját és jelentőségét. E §. az eskiidtbirósági főtárgyalásról szóló fejezetben fordul elő és igy csupán az esküdtszékkel * B. 1. T. XXXVIII. k. 113. 1. 86
