Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]

Dr. Illés Károly:

Tisztelt teljes-ülés!

Hogy a BP. 437. §-a beható jogászi megvitatás tárgyává lett: ezt főleg a napi sajtó felszólalásainak tulajdoníthatjuk. Nagyobb vitát csak így lehet előidézni, mert a mi a tan- és kézikönyvekben meg van írva, az nálunk egyelőre félhomályban szokott maradni, s legfeljebb akkor jut köztudomásra, mikor valamely feltűnő eset alkalmából a könyv létezését és tartalmát felfedezik. A napi sajtóban és az itt lefolyt viták után most már megítélhetjük, hogy érdemes volt-e e kérdést fenekestül felforgatni és okot szolgáltatni arra, hogy ez sok jogászunk elméjét szokatlan működésbe hozza, s egyben sok nyugtalanságot is idézzen elő. Azt hiszem, érdemes volt.

Ha mind az, a mi e kérdésről mondatott, felesleges szószaporítás volna is: azt a két előadást, a melyet itt Vargha Fe- rencztől és Fabiny Ferencz Öméltóságától hallottunk, oly nyereségnek kell elismernünk, a mely már magában eléggé kárpótolhatja azokat is, a kik eleintén talán kedvetlenül nézték, hogy a perrendtartásnak egy intim részlete a napi sajtó közprédájává tétetett.

E két kiváló előadás után, tekintve különösen, hogy Vargha Ferencz még válaszolni fog az ellene felhozottakra: az én felszólalásom már úgyszólván tárgytalannak látszik. Hogy rövid időre mégis igénybe veszem szíves türelmüket: ez azért történik, mert kívánatos, hogy mindaz, a mit számbavehető jogászok e kérdésről, nagyrészt a jogászegylet keretén kívül, elmondottak, itt a vitába bevonassák s úgyszólván concentráltassék. Én tehát ezúttal egy kis szemlét tartok a vita eddigi anyaga felett.

83