Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
cause), s perbeli cselekvényeket egyszerűen semmiseknek jelentvén ki, a pert korábbi és korábbi állapotba visszavetette. A magyar felfogás távol volt attól, hogy a bírót a per urává tegye, sőt eleinte még a bírói beavatkozástól is idegenkedett,1 az arany bullában pedig (6. ez.) az inquisitorius eljárás ellen határozott állást foglalt, mikor már a bírói beavatkozást rég elfogadta, s a bíróságok mindenütt működtek. De a tárgyalási elv annyira uralkodó volt, hogy a bíró csak kisegítő ott. bol a felek közt más módon nem lehet viszályt kiegyenlíteni, s ha fellép is a bíró, nem ő dönti el a pert, hanem maguk a felek, illetőleg a fél, ki a bíró által kiszabott feltételt teljesíti.1 2 A bíró még büntető ügyekben sem köteles mindig eljárni. Az 1486 : 48. és 55. tezikkek csak lopás, latorság, emberölés, gyújtogatás, pénz-, okirat- és pecséthamisítás esetén kötelezi a bírót az eljárásra, de még akkor se nyúlhat erőszakhoz, ha a bűntetteseket a község maga akarja előállítani. A feleknek a per felett való szabad rendelkezési jogát a magyar felfogás teljes mértékben elismeri. A felek «compositio» útján még hűtlenség esetén is végit vethetik a további eljárásnak, a bírónak a törvényben mondott körülmények közt ellenállhatnak,3 s ha a per a bíró ítéletével már el is döntetett volna, a felek peregyességgel azt még mindig megdöntbetik.4 A bíró a perben a legnagyobb objectivitás- sal, mint a felek küzdelmének passiv szemlélője jár el. Azért az általa kiadott iratokban óvakodik a «felperes», «panaszos»,, «vádlott» féle kifejezésektől is, hanem csak megnevezi a felet, utána tévén N. «proposuit eo modo», mert a míg az Ítélet meghozva nincs, nem lehet tudni, bűnös-e a vádlott vagy sem. . (1486 : 46.) A magyar eljárás tehát e tekintetben is élesen különbözik a franczia eljárástól. De különbözik az eljárás egysége által is. A magyar peres eljárás szóbeli természetéből következik, hogy a bíró mindkét peres felet meghívja a tárgyalásra, s habál 26 1 Jogtörténelmem 283. 1. 2 Jogtörténelmem 321., 324. 11. 3 1486 : 46 , 48., 67. 4 Károlyi Okmánytár. I. 96. 1. Zicliy Okm. III. 397. 74
