Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]

27 mindkét fél egyik a másik után külön-külön nyilatkozik is, a bíró ezen külön irányú működést mégis mint egy egységes per- folyamatot veszi figyelembe, s mint ilyent dönti el. Ezt bizo­nyítják a feles számmal reánk maradt itélőlevelek, melyekben a felek külön cselekvényei egységes egészbe egybefoglalva, egy­ségesen kerülnek elbírálás alá. A franczia eljárás ettől különbözik. Itt az eljárásnak egyik nevezetes cselekvénye az appointement (appunctamentum), me­lyet Tanon1 így definiál: «az appointement előleges bírói hatá­rozat, mely által a bíró napot tűz ki a feleknek, hogy olyan valami cselekményt vigyenek végbe, mely a per megítéléséhez szükséges«. Ezen appointement a perfolyás egységességét tönkre tette, mikor a kitűzött terminusokon mindig csak egy-egy fél működött, a másik pedig a maga részéről ismét terminust nyer, hogy a saját ellenmüködését teljesítse. A perbeli cselekvények ezen szétválasztása teljessé lett az írásbeli eljárásnál, s az köl­csönösen váltakozó egymásutáni kihallgatássá vált, A franczia bíró egyre-másra adta a terminusokat. Mihelyt a felperes kere­setét előadta, alperes már négyféle halasztást is vehetett igénybe : 1. le jour d’avis ; 2. le jour d’absence; 3. le jour de vue; 4. le délai de garant. Ezután jöttek a kifogások, melyre a bíró írás­beli végzéssel utasította a feleket, s azok megtétele után a bíró újra napot tűz ki végzésének kihirdetésére. Aztán jött a litis contestatio végzése : «aller avant sur les vérités», és így tovább. Ezen appointement-ok által a perfolyás egyes, magában álló, külön cselekményekre szakadt, maga a perfolyás pedig a külön cselekvények conglomeratumává lett, melyben minden egyes cselekvény külön-külön megítélés alá kerül. A mi magyar eljárásunk szintén ismeri a halasztást és a terminusokat, sőt közbeszóló végzéseket is hoz a bíró.1 2 De míg egyrészről e halasztások és terminusok törvényesen szabályoz­tatok,3 s a halasztást a királytól kellett kérni,4 addig másrész­ről, igaz, hogy még a legegysógesebb perfolyás is bizonyos tekin­1 L’ordre du proces Chap. II. Sect. I. 1.- Zichy Okm. I. 318. Formulae sol Styli 27.. 44. 3 1464: 5.; 1486: 3.; 1492 : 40.; 1500 : 2.. 9. stb. 4 1492: 71. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom