Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
17 lésnek végül a rendes bíró előtt is bármikor helyt ad a magyar felfogás. A franczia és magyar rendszer két külön eszmei alapon áll, melyek egymással homlokegyenest ellenkeznek. A bíráskodást ugyanis gyakorolhatják vagy szabad polgárok, tehát a nemzet maga, vagy a fejedelem által választott, általa fizetett és kiváltságolt egyének. Első esetben a bírák a polgárok összeségét, második esetben a fejedelem vagy az állam tekintélyét fogják képviselni. A bírói ítélet tehát vagy a néptől, vagy azon egyénektől származik, kiket a kormányhatalom kirendelt. Felesleges volna e kérdésnek a közszabadság tekintetében való nagy fontosságát itt bővebben fejtegetni. Minden ép szem látja" a két rendszer között tátongó nagy ellentétet, mely valóban nem esetleges, hanem két nép alkotmányának legbenső lényegéig hatoló. A franczia bíró hatósági biró a magyar biró népbiró. A népbirói karakter leghatározottabban és félre nem ismerhető módon nyilatkozik a magyar választott bírákban a megyei bíráskodásban és a városi bíráskodásban. De felismerhető az a királyi bíráskodásban is. Mert maga e bíráskodásnak kútfeje : a király is hatalmát a nemzettől nyeri a királylyá választás és koronázás által, és mert az általa kirendelt bírák is nemcsak ezáltal közvetve népbirák, hanem biró hatalmukat a nemesek közül vett birótársakkal gyakorolták. A nyomozásnál eljárt káptalani, conventi és más hatósági személyek pedig csak az előleges nyomozást végzik, de nem Ítélnek, s még ilyen minőségükben sem mint magánmeghatalmazottak, hanem mint országos megbízott járnak el. * -* * Mindezeket röviden összefoglalva azon eredményre jutunk, hogy a magyar és a franczia bírósági szervezet közt nagy az különbség, sőt az elvi ellentét. Francziaországban a bíráskodás jogának alapja a hűbér- hatalom, mi Magyarországon nem, létezett. Ott vannak magas és közönséges itélőszékek, itt nincsenek. Ott létezik egy állandó testület, mint legfőbb itélőszék, itt ilyen testület nem létezik. 65 2
