Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
IS Olt a hivatali bírák — itt a népbirák rendszere él. Ott királyi tisztek magánhatalom gyanánt gyakorolják a bíráskodást — itt országos hatóságok közjogi alapon bíráskodnak. Ott a bíráskodás joga egyszerű jövedelmi forrás, itt a nemzet által közvetlenül gyakorolt, vagy tőle eredő jog. Ott a perbeli jogorvoslást kötelesség ott keresni, hol a bíráskodás mint magánjog azt követeli — itt választott bírák léteznek, s a peres feleknek a perelintézés módjának megválasztása szabadságukban áll. Mindezekből következik, hogy misem kedvez azon feltevésnek, miszerint a magyar bírói szervezetre a XIV. század folyamán, vagy az azt követő században a franczia bírói szervezet hatást gyakorolt volna, még kevésbbé állítható, hogy a magyar bírósági szervezet franczia eredetű. IV. A peres eljárás alapelvei. Szükséges most már, hogy a magyar és franczia peres eljárást magát hasonlítsuk össze, mit az anyag nagy terjedelme és ezen egyszerű tanulmány keretére való tekintettel csak fontosabb mozzanataiban kivánok megkísérteni, a részleteket nem érintvén; de az eljárásnak alapelveit annál nagyobb figyelemre méltatván. Minden peres eljárásnak az a czélja, hogy a jog mindenféle erőszakos sértés ellen védelmet nyerjen, s a peres felek között felmerült viszálkodás közepette a jog -törvényes rend szerint érvényre jusson. A jogot megvédeni: hivatása az emberiségnek, mert jog hiányában lehetetlen az embereknek társadalmi életet élni, ennek hiányában pedig az emberiség magasabb czéljait el nem érheti. Következik mindezekből, hogy a jogi rend védelme közügy, melynek szabályozása a legszorosabb összefüggésben van egy nép szerves életéből támadó hatalomnak nyilvánulásával, vagyis az alkotmány nyal. Két nép alkotmányában mutatkozó 66
