Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
15 cium, proclamata congregatio), épugy mint az angol «nisi prius» birák is. Úgyszintén angol, franczia és magyar bírónak ez alkalommal nem csak a bíráskodás volt kötelessége, hanem a király, jogaira és jövedelmeire való felügyelet, s nem egy közigazgatási teendő (ez Angliában utóbb a sheriffekre szállt). Mégis nagy a különbség a franczia biró közt egyrészről, az angol és magyar biró közt másrészről úgy a bírói hatalom természete, valamint az országos hatalomhoz való viszonya, s a bírósági szervezetben való elhelyezkedése tekintetében. De még más tekintetben is. Mert Francziaországban a bírói hatalom hivatali birák kezébe ment át, nálunk nem. A hűbéri coutume-ök ugyanis nem voltak írásba foglalva, s vidékenkint helyenkint változók lévén, megállapításuk is gyakran vajmi nehéz volt. Éhez járult még a kánoni és római jog, tehát idegen jogok keveredése, úgy hogy Loyseau1 méltán állíthatta, hogy Francziaországban a bíráskodásban nincs kisebb zavar, mint a Babel tornyánál a nyelvekben vala. A perdöntő bajvivások eltörlése még a legkönnyebb bizonyítási módtól is megfosztotta a bírót. Mindezen okok a bíráskodást módfelett megnehezítették, a seigneuröket pedig ■elkedvetlenítették, mivel a jog tekervényeiben és útvesztőjében tájékozatlanul állottak. Így vált elkerülhetlenné a szakértő jogtudósok alkalmazása, s veszendőbe ment a «hasonlók» (pairs) által való bíráskodás elve, holott az Angliában a jury, hazánkban pedig a megyei és a választott bíróság intézményeiben hatalmas gyökeret vert. A mi magyar jogunknak sarkalatos tétele, hogy a nemes csak törvényesen megkoronázott királyának hatalma alatt áll, s a király az ő hatalmának jogait, miután azokat nem magánjogul bírja, személyes jog gyanánt senkinek el nem adományozhatja. A nemes csak közhatóság alatt áll* A nemes felett gyakorolt királyi bíráskodás tehát nem hűbéri jellegű személyes alávetettségen alapul, hanem azon hatalmon, melyet a királyra alkotmányunk ruház, ez pedig valóságos államhatalom, melynek a bírói hatalom egy része. Ezenkívül a nemes csak önmaga választotta 1 2 1 De Tabus des justices de village. 2 Ezt bővebben kifejtve 1. Kosutány: Magyar alkotmány és jogtörténelem. 124—145. 1. 63
