Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
4 Szegedy Tyrocinium-jában elfogadja és védelmezi Verbőczy és Kithonich nézeteit, de olyan módosítással, hogy az általuk említett újítás csak a perszakaszokra (terminusokra) értendő, milyenek a citatio, evocatio, levata és a többi. (P. II. tit. 6. §. 7.) Kelemen (Historia juris Hung, privati) hét oknál fogva mond ellent Yerbőczy állításának. Szerinte Verbőczy történeti adatok dolgában nem megbízható; nem is valószínű, hogy az, ősi szokásaikhoz oly szívósan ragaszkodó magyarok idegen jogot fogadtak volna el; a gall peres eljárás behozatalának okmányainkban semmi nyoma sincs; Károly Kóbert valószínűleg, soha nem is volt Galliában; leglényegesebb perbeli kifejezéseink és műszavaink már Szt. László idejében használatban voltak stb. fíartal György Gommentar-jaiban (X. 38., XI. 22.) Yerbőczy állítását bebizonyítottnak látja, mert az 1298-ik évi törvénynek a 45. czikktől kezdődő része Károly Bóberttől származik, s e törvényczikkekben található fel az újítás. Szlemenics Pál (Magyar Akad. Évkönyvek VII. 182.) Verbőczy állítását nem tartja hitelt érdemlőknek. Wenzel Gusztáv (Magyar és erdélyi magánjog rendszere I. 85. §. 2.) Bartal véleménye alapján Verbőczynek ad igazat. Csemegi Károly (Magyar jogászegyleti értekezések 124. sz.) Verbőczy állításának tüzetes meghatározását abban találja, hogy a hozzánk átültetett peres eljárás hazája Normandia volt. «A normann eljárás ismertető jellegét az «inquisitio communis» képezvén, ennek mindenik alkateleme Nagy Lajosnak törvényeiben tisztán és egyenesen feltalálható, kétségtelen jeléül annak, hogy a hozzánk áthozott törvény nem volt más, mint az azon időben Normandiában élő és érvényben álló törvénykezési eljárás, mely azonban akkor már nem volt tiszta normán jog hanem angol-szász elemmel vegyített keverék. A régi magyar peres eljárás fejlődésének ezzel egy nem jelentéktelen kérdése áll előttünk. Számítható-e a XlII-ik és XIV-ik században fran- czia földön honos jogrendszer azon tényezők közé, melyek hazai jogunk fejlődésére befolyást gyakoroltak, és ha igen, miben áll ezen befolyás, feltalálhatók-e annak nyomai régi magyar jogunkban?» 52
