Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
г о így teszi fel a kérdést e nagynevű jogtudós. E nagyérdekű kérdés tisztázásához kivánok a következő ■ tanulmánynyal némikép hozzájárulni. Verbőczynek se állítása mellett, se állítása ellen jogtörté - neti forrásaink nem nyilatkoznak. Nincs egyetlen egy törvényünk, királyi rendeletünk, okmányunk, vagy akármi más emlékünk, mely a franczia eljárásnak magyar földre lett áthozatalát emlegetné, vagy arra hivatkoznék, avagy arra bármi távoli ■vonatkozással lenne. Pedig azon jogok, melyek a mi magyar jogrendszerünkre befolyást gyakoroltak, emlékeinkben közelebbről is megjelölve találhatók. Törvényeink hivatkoznak a kánonokra, pápai eonstitutiókra, okleveleink majd az itáliai jogra, majd egyik vagy másik német nép vagy város jogára, emlékeinkben szláv eredetű szavak is elég gyakran fordulnak elő, jeléül azon forrásoknak, honnan régi jogrendszerünk merített. Ha tehát eljárásunk galliai eredetére vonatkozólag hiányzanak a nyomok, ebből nem egészen alaptalanul lehetne arra is következtetni, hogy e galliai eredetről szóló állítás sem felel meg a valóságnak. Mégis a művelődés elemeinek egyik néptől a másikhoz való átszivárgása végbe mehet a legnagyobb csendben, úgy, hogy csak eredmények hirdetik az idő folyásának észrevétlenül működő erejét, ennélfogva talán nem lesz felesleges munka úgy a franczia, mint a magyar perjog rendszerének szellemét tanulmányozni, hogy így megtudhassuk, hatottak-e franczia eszmék a magyar peres eljárás fejlődésére avagy nem.* * A franczia peres eljárás történelmére vonatkozólag következő mű- "veket használtam : Glasson : Les sources de la procedure civile fran9aise. Tanon: Les justices seigneuriales de Paris au moyen age. Tanon: L’ordre du prooés civil au XIV-е siecle. Nouvelle Revue historique de droit franijais et étranger. 1881., Í.1882., 1885.-évf. Guétat: Histoire du droit francais. Faustin Hélie: Traité de I’instruction criminelle. I. Esmain: .Histoire de ^instruction criminelle. 53