Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi codificatio [163., 1899]

17

A protestánsok válópereire vonatkozó (1790 : XXVI. t.-cz.

11. §. és LY. t:-cz.) rendelkezések hatályukat vesztették.

A házasságtörésról, mint ágytól és asztaltól elválasztó okról, megemlékezik Szt. László 1. k. 20. fej. és Kálmán II. k. 8. fej., míg a 13. fej. megengedi a házasságtörő nő büntetlen megölését. De sem László, sem Kálmán nem engedik meg a házasság teljes felbontását. Az utóbbi (II. k. 7. fej.) a nő által való elhagyást is fölemlíti, de ebben az esetben is csak a különélést engedi meg, mert meg vagyon irva : kiket Isten egybekötött, ember el ne válaszsza.

A feleség jogviszonyairól (Hk. 1. K. 29. 30., 48., 07., 98., 99., 100- 100., 109., 110. ez., II. K. 24., 00. ez.) ott találjuk Szent István II. k. 24. fej. az özvegy nőt illetően; a 29, fej. a tolvaj feleségről, a kit az első ízben való visszaesés esetében férjének kell visszaadni, másodízben pedig eladni. Az aranybulla 12-dik czikke az özvegy nőnek biztosítja a dos-át; az 1435 (II.): XVIII. t.-cz. szintén biztosítja a hitbért és a jegyajándékot, s a mellett az özvegy nőnek, a leányág igényeinek kiderítéséig, a nemes férj javaiban való benmaradást is biztosítja, a mit megerősítenek az 1480 : XXVI. és az 1492 : LXIII. t.-czikkek. Az 1486 : XXVII. t.-cz. pedig szintén biztosítja, minden eshetőséggel szemben, a feleség hitbérét (dós). A közszerzeményt szabályozó 1840 : VIII. t.-cz. 8. §-ának hatályban létéről és kiterjesztett alkalmazásáról sem kell bővebben szólnom. A hozományról - - a dósról mai értelemben — csak az 1840-es törvényhozás (1840 : VIII., XVI., XVII., XXII.) rendelkezik.

Az atyai hatalomról a Hk. I. R. 7., 51., 52., 57. 58., 61., 113.cz. és II. R. 60.cz. mellett, egyedül az 1723 : CV. t.-cz. intézkedik és ez is, a szülőknek gyermekeikkel szemben fennálló’ nevelési kötelességéről mindössze annyit mond, hogy «quodsi parentes aut tutores in educatione prolium et pupillorum negligentiores fuerint et comitatus eatenus non providerint, per saepe fatum consilium admonendi erunt».

A gyámságról és gondnokságról rendelkező 1500: XIV.,. 1655 : XXIV., 1659: XXXII. és XLV., 1715 : LXVII1., 1723 : CV. és 1764: XXVI. t.-czikkek rendelkeznek, de ezek, tudvalévőén, már huszonkét évvel ezelőtt — az 1877 : XX. t.-cz. életbeléptével vesztették el hatályukat. Magukat ezeket a törvényes;

2

39