Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi codificatio [163., 1899]

15

A tékozlók elleni zárlatot az 1723 : XLVIII. t.-cz. engedélyezi.

Az adásvevés szabadságát biztosítja az 1681: LXXIX. t.-cz., melyet megelőzően az 1659: LXXI. t.-cz. megengedte, hogy a megyék bizonyos dolgoknak árát limitálják. A Szt. László II. k. 7. fej. ama tilalmát, hogy «nemo vendat vel emat prteter mercatum», mint érdekes adatot említem csak föl, a mely ép úgy jellemzi a maga korát, mint Kálmán II. k. 3. fej. a zsidók és keresztények közti adásvételek különös alakszerűségeiről. A kereskedésre vonatkozó kevés jogszabályt, az 1840. kereskedelmi törvényeket megelőző időkből, mint amúgy is tárgytalanokat, talán nem kell külön felsorolnom.

Az engedményről csak az 1715 : XIII. t.-cz. emlékezik meg annyiban, hogy a csalással, csellel vagy félelemből létesült engedmény érvénytelen. De idetartozónak tekinthetjük az 1559 : XXXI. t.-czikket, mely kimondja, hogy a követelések megszerzőjének az azt terhelő perköltség is megítélendő.

A meghatalmazásoknál törvényeink inkább az alakszerűségeket szabályozzák, mint a megbízás anyagi hatályát, tartalmát és terjedelmét (1492 : Ll. t.-cz., 1504 : XIV., 1578 : XVII. 1723: XXXV. és XXXVI. t.-cz., 1729: XXIV. XXXIX. t.-cz,. 1792 : XVI. t.-cz.. 8. §., 1840 : XXIII. t.-cz.).

A letétek tekintetében az 1638: XXVTII. és 1647 : CVI. t.-cz. tartalmaz intézkedést, de ez csak átmeneti jellegű és «az utolsó idők zavaraira » vonatkozó rendelkezés, «a letéteket gáládul visz- szatartókkal szemben.» Az 1597:XXVIII. és az 1622 : XVI. t.-cz. a letétet visszatartók büntetéseiről szól, míg a bírói letétekről az 1435(11) : IX., 1492 : XCY. t.-cz. (14. §.), 1609 : LXXIV. t.-cz. (14. §.), 1638: XXXI. t.-cz. emlékeznek meg de mindmegannyi jogszabály régen idejét multa, bár kétségtelen, hogy a letétek visszaadásának kötelessége örök érvényű jogszabály marad.

A bérlő jogainak oltalmáról sajátképpen csak a birtokháborításról szóló 1802 : XXII. t.-cz. rendelkezik, mert az arenda educillorumról intézkedő törvények (1655 : XXXI. t.-cz., 1659 r XLVII. t.-cz.) magánjogi szabályokat nem tartalmaznak.

Az okozott kár megtérítését számos törvényünk írja elő, melyek közt óriási számmal vannak azok, a melyek a katonák okozta károkról rendelkeznek. Ezek mellett a legnagyobb váltó37