Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi codificatio [163., 1899]

1-2

nak vonatkozó rendelkezései már a megszűnt jobbágyi és földesúri viszonynál fogva is elavultaknak mondhatók. A vámszedési e vonatkozó korábbi jogszabályainkat pedig, melyektől — ép úgy, mint a tizedre és harminczadra vonatkozóktól — csak úgy hemzseg a Corpus Juris, az 1890 :1. t.-cz. helyezte hatályon kívül. A vásári jogot, noha még rendezésre vár, ma már bizonyára sem az 1681: XII. vagy 1715:LXXII., 1723 : XV., sem az 1836: XXXIII. és 1840: XXVIII. t.-cz. alapján bíráljuk el, hanem a modern ipar és kereskedelem viszonyaihoz képest. Egyéb tartozékokról a Corpus Juris nem tartalmaz rendelkezést és erre vonatkozóan be kell érni a Hk. I. E. 24. és III. 16. ez. tanításával.

A tár. fiscusnak magánjogi jellegét és a rendes bíróságok alá tartozását cselekvő és szenvedő perben az 1741 : XXIII. t.-cz. állapítja meg utoljára, számos hasonló értelmű törvény nyomán.

Ezzel kapcsolatban említem föl az elidegenítés tárgyát nem képezhető koronajavakra vonatkozó törvényeinket (1514 : III.; 1791 :VII. t.-cz.), melyeknek natálya csak annyiban módosult, hogy újabban a koronajavak állagában csere és vétel útján némi változás történt.

A közbirtokosokról a terhek arányos megoszlása és a kötelességek közönsége tekintetéből helyes elveket tartalmaz az 1715 : LXIX. t.-cz., melyeket kiegészített a vadászatról szóló 1802 : XXIV. és az erdőkről szóló 1807 : XXI. t.-cz. — mely két törvény, az utóbbit módosító 1844 : X. t.-czikkel együtt már nincs hatályban. Megemlékezik még róluk az 1655 : LIX. t.-cz., midőn a legeltetés és makkoltatás idején az egymások jogainak kellő tiszteletben tartását rendeli el. De csaknem teljesen hatályban vannak az arányosságról szóló 1836 : XII. t.-czikknek a közbirtokosokra vonatkozó rendelkezései, ideértve az elévülés alól való kivételeket is.

A vadászatot az 1729 : XXII. és az 1802 : XXIV. t.-cz. szabályozta — de ezeket, valamint a parasztokat a vadászattól eltiltó 1504 : XVIII. t.-czikket, hatályon kívül helyezte előbb az 1872 : VI., majd az ennek helyébe lépett 1883 : XX. t.-czikk.

A szomszédságból eredő, a kötelező megkinálással egybekötött elővásárlási jogokról, a Hk. I. E. 60. ez. 10. §. és II. I!. 56., 64., 74. ez. mellett, a Werbőczy tanításának nyilván alap- játil szolgáló 1435 (II): IX. czikkelyben találjuk azt a rendelke34